A sportra szánt költségvetési összeg jövőre legalább a duplájára nő

Jövőre, rekordméretű összeget, 168,6 milliárd forintot tervez az államháztartás a kormány a sport és szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra – áll a 2014-es költségvetés tervezetében, a funkcionális, pénzforgalmi szemléletű kiadásokat tekintve. 2012-ben ez az összeg még 69,2 milliárd forint volt, az idei évre pedig 73,4 milliárdot terveztek. Így egy év alatt 2,3-szorosára nőtt az említett terültekre tervezett összeg.

A közvetlenül a sportra fordított összegek mintegy 108 milliárd forintra tehetőek, (ezenkívül 2014-ben a sport javára az államháztartás mintegy 50 milliárd forintnyi társasági adóból befolyt összegről mond le), de ezenkívül is vannak még kisebb sportcélra is fordítható tételek a tervezetben. Az idei büdzsében mintegy 35 milliárd forintot terveztek közvetlenül sportcélokra (az oktatási kulturális és sport PPP-programokra még együtt mintegy 21 milliárdot szántak). Igaz év közben többször is átutaltak a kormányzati tartalékból, hol a nehéz helyzetbe jutó kluboknak, hol létesítményfejlesztésekre, hol sportesemények rendezésére százmilliókat, összesítve milliárdos tételeket. Így is azt lehet mondani, hogy az idén is rekordméretűnek minősülő összegek a sportra jövőre legalább megkétszerődnek, közel megtriplázódnak.

A gigantikus emelkedés főként a létesítményfejlesztéseknek köszönhetőek, mivel a kormány erre célra egyedül mintegy 82-83 milliárd forintot szán (az idei évre mintegy 15 milliárdot terveztek). A tervezett beruházások közül kiemelkedik a Nemzeti Olimpiai Központra tervezett 20,268 milliárd forint. A fővárosi Istvánmezőn tervezik többek között megépíteni a stadion a stadionban koncepcióval az új 65 ezres Puskás Ferenc Stadiont. A régi és az új aréna lelátói közötti területen több sportág számára építenek ki edzőtermeket, versenypályákat, mélygarázst, fitneszközpontot, szállodát, konferencia központot, üzleteket. A Puskás Stadion környékén lévő 38 hektáros területen lévő sportlétesítményeket is (többek között Millenáris Velodrom, Körcsarnok, Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok) felújítanák, de építenének egy úszó és vízilabdacentrumot, atlétikai pályákat, kiszolgáló létesítményeket, parkolókat is. 2017-ig erre az istvánmezei fejlesztésekre összesen 128 milliárdot terveznek.

A kormány és a Magyar labdarúgó-szövetség (MLSZ) szerződése alapján a Nemzeti Stadionfejlesztési Programra összesen 38,6 milliárd forintot szánnak 2016-ig. Ebben a projektben elsősorban 27 NBI-es és NBII-es, valamint 1000 amatőr pálya fog megújulni, a fővárosban is építenek két futballcentrumot 70 pályával. Ezenkívül számtalan új stadionfejlesztés lesz még a közeljövőben. A tervezetben leírják, hogy a kiemelt cél a stadionok fejlesztése, és 4-5, az UEFA előírásainak megfelelő, világverseny megrendezésére is alkalmas multifunkcionális stadion létrehozása szükséges. Jövőre a legtöbbet a ferencvárosi stadionra (mintegy 8,4 milliárd) fordítják (a büdzsében nem is a sportberuházások, hanem az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások között szerepel). Ezenkívül a 10 ezres szombathelyi (2015-ig 9,2 milliárdot költenek rá), a 14 ezres székesfehérvári (2015-ig 9 milliárdos költség), a debreceni, a 15 ezres diósgyőri (3,5 milliárdos költség 2015-ig) labdarúgó stadionokra lesznek kiadások jövőre. A tervezetben még nem szerepel, de nemrég jelentették be, hogy a pécsi stadion rekonstrukcióját is fogja támogatni az állam, mintegy 700-1000 millió forint körüli összeggel.  A MLSZ sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésére 714 milliót szánnak Igen jelentős fejlesztések lesznek a 2021-es vizes vb rendezésével kapcsolatban, erre összesen 20 milliárd forintot terveznek. Többek között a Dagálynál fog megépülni egy új uszodakomplexum.

Jelentős beruházás lesz az 5000 férőhelyes győri aréna is, mely főleg a kézilabdázóknak épül 4,9 milliárdért. Ugyanebben a városban lesz 2017-ben a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, a rendezésre és a fejlesztésekre 2017-ig összesen 3,1 milliárd forintot terveznek. A balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia jövőre 2,3 milliárdot kap, 2015-ig összesen 2,8 milliárdot.

2015-re készül el majd félbehagyott Tüskecsarnok, egy uszodafejlesztéssel együtt 5,1 milliárd forint lesz az összköltség. Jelentős sportcsarnok fejlesztés még Nyíregyházán lesz 2 milliárdért. A büdzsébe betervezték Budapesten a budafoki sportcsarnok (606,5 millió), a mogyoródi úti sporttelep (200 millió), a Gabányi László Sportcsarnok (120 millió), a Nyéki Imre Uszoda (120 millió), valamint a mosonmagyaróvári sportcsarnok (240 millió) fejlesztését is. Jövőre 3-3 milliárdért lesz egy tornaterem és egy tanuszoda fejlesztési program is, 2015-ben ugyanekkora összegekkel. A tervezet szerint a mindennapos testnevelés bevezetéshez még 617 iskolában szükséges tornatermet építeni. a A minden gyermek tanuljon meg úszni program keretében 48 az iskolai úszásoktatás céljára alkalmas, alacsony fenntartási költségű tanuszoda építenének az országban

Külön tételként szerepel 890 millió forint még az állami hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához. Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztésére, fenntartására 548 millió forintot terveznek, ebből a miskolci atlétikai futópálya támogatása 350 millió forint.

A Magyar Sport Házában lesznek majd a sportági szakszövetségek, erre jövőre 302,5 millió forintot szánnak.

Miközben a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére soha nem látott összegeket fognak elkölteni jövőre, az olimpiai mozgalomra, versenysportra elköltött összegek nem nőnek majd hasonló ütemben. Az olimpiai versenysportokra például kevesebb is jut, 2012-höz képest csökkentek az összegek, de ez érthető mivel akkor volt a londoni nyári olimpia. A sporteredmények, sportszakmai tevékenységek elismerésére mintegy 200 millió forinttal több jut. Ebben a 2,5 milliárdos tervezett összegben szerepel például a Nemzet Sportolója címmel járó járadék, az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, az eredményességi támogatás és az idős sportolók szociális támogatása is.

Az utánpótlásnevelési feladatokra ugyanannyit szánnak, mint az idén. 1,9 milliárd jut így többek között a sportiskolai rendszer támogatása, a Héraklész Bajnokprogramra, a Héraklész Csillagprogramra, a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program támogatására, az Olimpiai Reménységek Versenyére, a Duna Kupa versenysorozatra, a Csanádi Árpád Általános Iskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működtetésére és az egyéb utánpótlás-nevelési feladatok támogatására. Nem nőttek az akadémiai (főként labdarúgó: Agárd, Felcsút, Győr, Honvéd, Szombathely) rendszerre szánt pénzek sem. Szabadidősportra sem nőtt az összeg, sőt közvetlenül diáksportra 35 millió forinttal kevesebb jut. A forrásokat elosztó Magyar Olimpiai Bizottság 27 millió forinttal kap kevesebbet jövőre.

Ami viszont igen jelentős növekmény az a sportági fejlesztésekre, a szövetségek adósságrendezésére szánt közel 11 milliárdos keret. A kiemelt sportágak külön létesítményfejlesztésre még 4 milliárd forintot kapnak. A 16 sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) 2020-ig összesen 105 milliárd forintot fog kapni összesen.

50 milliárd taós pénz a sportnak
Jövőre az államháztartás mintegy 50 milliárd forint, társasági adóból befolyó pénzről tervez lemondani a sport javára. Az utóbbi két évben összesen 103 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az öt látvány-csapatsportnak a társasági adókedvezményből, az elmúlt támogatási időszakban (2012/13) közel 60 milliárdot.  A taóból befolyt pénzeket a Nemzeti Sport Intézet felügyeli majd, mely 197 millió forintot kap majd jövőre. Sportot érintő egyéb tételek között szerepel a közel tízmilliárdos Turisztikai előirányzatból 652,2 millió forintja, amit a Formula 1-Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának támogatására szánnak. 2015-ig 1,1 milliárd forinttal támogatják azt a programot, mely révén a sport területén működő mikro- és kisvállalkozásoknak kedvezményes kamatozású hitelt biztosítanak fejlesztések, beruházások megvalósításához.