A választás után jöhetnek a megszorítások - Tartható-e a büdzsé?
"Választási évben nem meglepő, hogy nem szeretnének nagy megszorításokat bejelenteni” – értékelte a költségvetést Németh Dávid. A K&H Bank vezető közgazdásza úgy látja, hogy a növekedés tekintetében a kormány az optimisták táborát erősíti, és infláció is a magasabb prognózisok között van, különösen a tervezett áfacsökkentés tükrében. Hozzátette, viszonylag közel van a várakozásokhoz a kormány prognózisa.
Török Zoltán szerint a jövő évi költségvetés alapvetően két szakaszból áll, a választások előtti és a választások utáni időszakból. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza lapunknak azt mondta, hogy a jövő év első felében inkább olyan intézkedésekre lehet számítani, amelyek az egyenleg romlását eredményezik, ám a második félévben kiigazítások jöhetnek, hogy 3 százalék alatt maradjon a hiány. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza is úgy véli, hogy az év második felében, a választások után érkezhetnek korrekciós lépések. „Úgy tűnik, hogy a büdzsé túlságosan feszített” – mondta a lapunknak a közgazdász. Szerinte a GDP-t nominálisan túltervezik, ami megjelenthet a különböző adóbevételeknél. „Kisebb inflációt és növekedést várok, és a fogyasztás is alacsonyabb lehet” – fejtette ki. A frekvenciadíj növeli a bevételeket, és az alacsonyabb kamatkiadás is segít Kondrát szerint, ugyanakkor ezeket a pénzeket el is költik. „A tartalék jóval alacsonyabb a tavalyinál” – figyelmeztetett. Idén több mint 500 milliárdos az Országvédelmi Alap és a rendkívüli tartalék összege, jövőre viszont csak 220 milliárd forint körüli lesz.
Németh Dávid kiemelte, ha picit is rosszabbul alakul a helyzet a várakozásoknál, akkor intézkedéseket kell hozni. „Kicsi a valószínűsége annak, hogy ne nyúljanak bele a büdzsébe 2014-ben, hiszen ehhez mindennek nagyon kedvezően kell alakulnia.”
Suppan Gergely viszont úgy véli, hogy reális a makrogazdasági pálya. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a 2 százalékos növekedéshez közel lehet a jövő évi GDP-bővülés, és ebben segíthet a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja. „Ugyan az infláció alacsonyabb lehet, mint a kormány várja – ami némi kockázatot jelent –, ám itt is csak kis eltérést mutatkozik.” Kifejezetten óvatos és konzervatív becslést láthatunk a legtöbb bevételi soron – vélekedett. Szerinte a kisebb tartalék indokolható, mert kevesebb a kockázat jövőre, mint idén.
Béralapú finanszírozás az oktatásban
A köznevelés feladatainak ellátására mintegy 485 milliárd forintot különítettek el. A jövő évi büdzsében 153 milliárd forintot tesz majd ki pedagógus életpályamodell és az ezzel járó béremelés bevezetésének 2014. évi költsége. Az oktatás finanszírozásában jelentős változás az idei tanévtől, hogy októbertől átlagbéralapú finanszírozást vezettek be intézménytípusonként külön meghatározva figyelembe véve a tanuló- és a pedagógus létszámot.
A hit és erkölcstan oktatására 3,1 milliárdot (tankönyveik támogatására 1,12 milliárdot) terveznek, valamint még 400 milliót kiegészítő támogatást is adnak.
A felsőoktatási intézményekre 136,68 milliárdot terveznek, a bevételi oldalon 283,6 milliárdot remélnek. A kiválósági programra 10 milliárdot, míg a Felsőoktatási Struktúra Átalakítási Alapra 11 milliárdot szánnak. A nem állami felsőoktatási intézményeket 17,6 milliárddal támogatják. Az Oktatási Hivatal 2,4 milliárdot, az Oktatásfejlesztő és Kutatóintézet 882 milliót kaphat.
Megbirkóznak-e feladataikkal a kistelepülések?
Valamivel több forrást terveznek a jövő évi büdzsében az önkormányatokra, de nagy változás nincs a tavalyi évhez képest – mondta a tervezet első olvasatakor lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint már az idén is többletterhei voltak a forrásokhoz képest a településeknek és ez a probléma jövő évi költségvetés tervezetében sincs megoldva. Gödöllő polgármestere szerint mintegy 80–100 milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből (mások ezt az összeget 150 milliárdra is becslik).
A tervezetben szerepel egy 10 milliárdos összeg azon településeknek, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban, de Gémesi szerint az nem derül ki, hogyan (esetleg pályázatokon) fogják ezt szétosztani. A MÖSZ elnöke kevesellte (az óvodapedagógusok bérére tervezett összeg mellett) azt a 10 milliárdos kompenzációt, amit az önkormányzatok az e-út-díj bevétel kisesése miatt kapnak, mivel ennek többszöröse esik ki a településeknek. A legnagyobb gond azonban Gémesi szerint a kistelepüléseken lehet, mivel a feladatfinanszírozás révén kötelező feladataikat sem fogják majd tudni ellátni.
A tervezet szerint a helyi önkormányzatok a hitelforrások nélkül 2014-ben 2355,8 milliárdból gazdálkodhatnak, melyhez az állam 703,5 milliárdot (67 milliárddal többet mint idén) biztosít majd a büdzsében. Ezen belül működésre 124 milliárdot, köznevelési feladatokra 149 milliárdot, szociális, gyermekjóléti és étjeztetési feladatokra 264 milliárdot, kulturális feladatokra 29,7 milliárdot, kiegészítő támogatásként 87 milliárdot, vis maior keretre 7,7 milliárdot terveznek, s szerepel még egy 87,4 milliárdos központosított előirányzat.
Egészségügy: látszólagos növekedés
Az egészségügyi szolgáltatók működtetésére szánt keret ugyan 931,8 milliárd forintra nő jövőre, ez a módosított idei előirányzatnál 44,8 milliárd forinttal több. Viszont a 2012-ben és 2013-ban végrehajtott béremelés 53,4 milliárdot, a nyugdíj mellett tovább foglalkoztatott orvosok és nővérek jövedelem-kiegészítése pedig 12,8 milliárdot igényel jövőre. A 2014-es kórházi büdzsében egy újabb béremelés fedezete már nem látszik, pedig ez az orvosok és egészségügyi dolgozók itthon tartása érdekében életbevágóan fontos lenne – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint kritikus helyzetet teremthet, hogy az eladósodás megakadályozása érdekében sem tartalmaz többletforrást a jövő évi kórházi kassza.
A Kórházszövetség első embere ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy jövőre több jut az alapellátásra és a mentésre. A háziorvosi praxisok az idei 87 milliárd forinttal szemben jövőre 101 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre, a Mentőszolgálatnak 5 milliárd forinttal több, 32,2 milliárd jut. Igaz, feladatai is jelentősen bővülnek, és egy új mentőhelikopter beszerzése is esedékes.
A gyógyszertámogatás kerete a 2013-as eredeti előirányzathoz (220,9 milliárd forint) hasonlóan alakul: 222,4 milliárd forintra tervezett. Ennek fedezetét azonban maguk a gyógyszercégek fizetik meg: a gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből 49 milliárd forint bevételt irányoztak elő jövőre, szemben az idei 40 milliárddal. A gyógyászati segédeszközök finanszírozására jövőre annyi jut, amennyit 2012-ben valójában elköltöttek erre: 51,3 milliárd, szemben az idei – az eddigi költések alapján bizonyosan nem elegendő - 43,3 milliárddal.
2,4 százalékkal emelkedik a nyugdíj
A Népesedéspolitikai program nyomán a 2014-es büdzsének többletkiadásokkal és bevételkiesésekkel egyaránt számolnia kell. A gyed extra – amellyel azok élhetnek, akik még a folyósítási idő alatt visszamennének dolgozni – bevezetése, valamint a gyeden, gyesen lévők diákhitel-tartozásának elengedése érdekében mélyen a zsebbe kell nyúlni. Az előbbi miatt gyedre az idei 95,3 milliárddal szemben jövőre 106,3 milliárdot kell költeni, a diákhitel-adósságok részleges elengedése pedig a számítások szerint 4 milliárd forintba fáj 2013-ban. A családi adókedvezmény kiterjesztése miatt ugyanakkor 53 milliárd forintos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-bevételcsökkenéssel is számol a tervezet. 2014-től ugyanis azok a gyermekes szülők is élhetnek a kedvezménnyel, akik alacsony jövedelmük miatt az adókedvezményt eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni.
A 2013. évinél többet szánnak 2014-ben a közmunkaprogramokra is: 184 milliárd jut erre jövőre, míg idén eredetileg 153,8, majd 172,8 milliárd volt a megcélzott költés összege. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár közelmúltbeli bejelentése szerint százezer embert 6 órás közfoglalkoztatásba, másik százezernek pedig napi 4 órás képzésben vonnának be április 30-ig, amíg a téli közmunkaprogramok tartanának. A kormány a téli közmunka felpörgetésével a választások előtti hónapokban megpróbálja megakadályozni, hogy – miként az az őszi-téli időszakban lenni szokott – ismét növekedjen a munkanélküliség.
A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, amelyekre jövőre összesen majdnem 3 ezer milliárd forintot, egészen pontosan 2947 milliárdot szán a költségvetés, a várható inflációval megegyező mértékben, 2,4 százalékkal emelkednek. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetét tovább csökkentik: az idei 349 milliárdról 345 milliárdra. A rokkantási és rehabilitációs kiadások csökkentése eddig egyetlen évben sem sikerült.
Brutális összegek sportlétesítményekre
A tavalyi tervezetben közvetlenül mintegy 35 milliárdot terveztek sportra, amit év közben jelentősen többször is megtoldottak. A tavalyi rekordösszeget felülmúlja a jövő évi terv. Csak létesítményfejlesztésekre 82 milliárdot terveztek be jövőre.
Egyéb jelentősebb tételek még: a labdarúgó akadémiai rendszerek 1,7 milliárdot, a kézilabda akadémia 2 milliárdot, a versenysport 2 milliárdot, a sporteredmények, sportszakmai tevékenység elismerése 2,5 milliárdot, az utánpótlásnevelés 1,9 milliárdot, a sportágfejlesztési koncepciók, sportszövetségek adósságkonszolodációja 10,9 milliárdot kaphat. A beruházásokat felügyelő Nemzeti Sportközpontok 4,9 milliárdból gazdálkodhat.
A magyar sport még mintegy 50 milliárd forintra számíthat a társasági adókedvezményből jövőre a tervezet szerint.
A Kórházszövetség első embere ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy jövőre több jut az alapellátásra és a mentésre. A háziorvosi praxisok az idei 87 milliárd forinttal szemben jövőre 101 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre, a Mentőszolgálatnak 5 milliárd forinttal több, 32,2 milliárd jut. Igaz, feladatai is jelentősen bővülnek, és egy új mentőhelikopter beszerzése is esedékes.
A gyógyszertámogatás kerete a 2013-as eredeti előirányzathoz (220,9 milliárd forint) hasonlóan alakul: 22,4 milliárd forintra tervezett. Ennek fedezetét azonban maguk a gyógyszercégek fizetik meg: a gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből 49 milliárd forint bevételt irányoztak elő jövőre, szemben az idei 40 milliárddal. A gyógyászati segédeszközök finanszírozására jövőre annyi jut, amennyit 2012-ben valójában elköltöttek erre: 51,3 milliárd, szemben az idei – az eddigi költések alapján bizonyosan nem elegendő - 43,3 milliárddal. 2,4 százalékkal emelkedik a nyugdíj A Népesedéspolitikai program nyomán a 2014-es büdzsének többletkiadásokkal és bevételkiesésekkel egyaránt számolnia kell. A gyed extra – amellyel azok élhetnek, akik még a folyósítási idő alatt visszamennének dolgozni – bevezetése, valamint a gyeden, gyesen lévők diákhitel-tartozásának elengedése érdekében mélyen a zsebbe kell nyúlni. Az előbbi miatt gyedre az idei 95,3 milliárddal szemben jövőre 106,3 milliárdot kell költeni, a diákhitel-adósságok részleges elengedése pedig a számítások szerint 4 milliárd forintba fáj 2013-ban. A családi adókedvezmény kiterjesztése miatt ugyanakkor 53 milliárd forintos egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-bevételcsökkenéssel is számol a tervezet. 2014-től ugyanis azok a gyermekes szülők is élhetnek a kedvezménnyel, akik alacsony jövedelmük miatt az adókedvezményt eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni.
A 2013. évinél többet szánnak 2014-ben a közmunkaprogramokra is: 184 milliárd jut erre jövőre, míg idén eredetileg 153,8, majd 172,8 milliárd volt a megcélzott költés összege. Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár közelmúltbeli bejelentése szerint százezer embert 6 órás közfoglalkoztatásba, másik százezernek pedig napi 4 órás képzésben vonnának be április 30-ig, amíg a téli közmunkaprogramok tartanának. A kormány a téli közmunka felpörgetésével a választások előtti hónapokban megpróbálja megakadályozni, hogy – miként az az őszi-téli időszakban lenni szokott – ismét növekedjen a munkanélküliség.
A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, amelyekre jövőre összesen majdnem 3 ezer milliárd forintot, egészen pontosan 2947 milliárdot szán a költségvetés, a várható inflációval megegyező mértékben, 2,4 százalékkal emelkednek. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetét tovább csökkentik: az idei 349 milliárdról 345 milliárdra. A rokkantási és rehabilitációs kiadások csökkentése eddig egyetlen évben sem sikerült. Brutális összegek sportlétesítményekre A tavalyi tervezetben közvetlenül mintegy 35 milliárdot terveztek sportra, amit év közben jelentősen többször is megtoldottak. A tavalyi rekordösszeget felülmúlja a jövő évi terv. Csak létesítményfejlesztésekre 82 milliárdot terveztek be jövőre.
Egyéb jelentősebb tételek még: a labdarúgó akadémiai rendszerek 1,7 milliárdot, a kézilabda akadémia 2 milliárdot, a versenysport 2 milliárdot, a sporteredmények, sportszakmai tevékenység elismerése 2,5 milliárdot, az utánpótlásnevelés 1,9 milliárdot, a sportágfejlesztési koncepciók, sportszövetségek adósságkonszolodációja 10,9 milliárdot kaphat. A beruházásokat felügyelő Nemzeti Sportközpontok 4,9 milliárdból gazdálkodhat.
A magyar sport még mintegy 50 milliárd forintra számíthat a társasági adókedvezményből jövőre a tervezet szerint. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.