Közbeszerzés: elterjedt a csalás

Akár a 2,2 milliárd eurót is elérhette 2010-ben a korrupcióval érintett uniós vagy állami közpénzek összege nyolc EU-tagállamban, köztük Magyarországon – derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megbízásából készült jelentésből. A közel 400 oldalas, a PwC és az Ecorys tanácsadó cégek által készített tanulmány öt nagyobb szektort (köztük közút- és vasútépítés, szennyvíz- és vízkezelési beruházások) vizsgált meg véletlenszerűen kiválasztott nyolc EU-tagállamban. Magyarország mellett Franciaország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia és Spanyolország szerepelt az összeállításban.

Az elemzésnek a valószínűsíthető korrupciós gyakorlatokon alapuló becslése szerint a teljes közbeszerzési költségvetések 3–4 százalékát teszi ki a korrupcióval esetlegesen érintett közpénzek értéke. „Első ránézésre ez magasabb érték annál, mint amit az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megállapított” – mondta Algirdas Semeta, a csalás elleni küzdelemért felelős EU-biztos, aki az Európai Parlament által szervezett, a korrupció elleni küzdelemről rendezett eheti konferencián mutatta be az elemzés eredményeit. A brüsszeli testület két éve csupán a közbeszerzések értékének egy százalékára becsülte a korrupcióval érintett összegeket. A mostani szám azért magasabb – magyarázta Semeta –, mert a friss elemzésben azokat a szektorokat vették vizsgálat alá, amelyek leginkább ki vannak téve a korrupciónak.

A biztos egyben kiemelte azt is, hogy a bizottság megvizsgálja majd, hogy az uniós tagállamok miért csak kilenc gyanított vagy bizonyított, EU-forrásokat érintő korrupciós ügyet jelentettek be tavaly.

A jelentés készítői – más módszerek mellett – a nyolc ország 192 közbeszerzéses esetét vizsgálták meg részletesen a korrupciótól leginkább sújtott ágazatokban. Az esetek részletes vizsgálatakor elkülönítettek 96 olyan esetet, amelyben a korrupció kimutatható volt, vagy bizonyos szabálytalanságokból annak meglétére következtettek. Ezzel ez a vizsgálat a legkiterjedtebb a témában, amely eddig az EU-ban készült.

Az OLAF-elemzés szerint a leggyakoribb módja a közpénzekkel való visszaélésnek, hogy mesterségesen jóval a piaci ár felett állapítják meg az adott közbeszerzés értékét. „Pár évvel ezelőtt nagy vihart kavart az az angol eset, amikor építőipari cégek egymással összebeszélve folyamatosan emelték az ajánlattételi áraikat különböző közintézményeket érintő felújítások esetében” – mondta lapunknak Dagonya András közbeszerzési ügyvéd, európai uniós szakjogász.

Az OLAF megbízásából készült tanulmány bírálta, hogy a vizsgált országokban a közbeszerzési eljárások nem átláthatóak, és túlságosan szétaprózódottak. Az elemzés kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy nincs olyan szervezet, amely a közbeszerzési eljárások alatt lépne fel a korrupció ellen. „Jelenleg is folyik a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálata, aminek éppen az a célja, hogy jelentősen csökkentse a korrupciót, annak kockázatát” – emelte ki Dagonya András. Hozzátette: a magyar jogba várhatóan két-három év múlva lesznek átültetve az új szabályozások, amelynek tervezeteiről éppen a jövő héten rendeznek Budapesten egy nemzetközi konferenciát.

Összebeszélő versenytársak

Az áregyeztetés és a piacfelosztás keresztezése az ún. „körbenyeréses” csalás („bid rigging”), amely a jelentés szerint több országban, és különösen Magyarországon rendkívül elterjedt módszernek számít. Az ilyen esetekben a versenytársak abban állapodnak meg, hogy az egyes pályázatok során mindig más és más nyer. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a témában kiadott jelentése szerint a módszer árulkodó jele lehet az a tény, hogy az előzőleg reális ajánlatot adó szereplők most hirtelen szinte egységesen megemelik áraikat, és ilyen módon egyetlen értékelhető ajánlat marad, mely egy kicsit mindig magasabb, mint a megelôzô idôszakban, de még elfogadható, ezért az ajánlatkérő kénytelen eredményesnek nyilvánítani.