Megismétlődhet az 1998-as válság

A dollárban nyújtott hitelek mennyisége 2008 óta drámaian megnövekedett, és ez veszélyeket rejt magában - írja a Die Presse. A bécsi lap a Bank für Internationale Zahluingsausgleich (BIZ) jelentését idézte, amely szerint a Kínában és más feltörekvő ázsiai országokban erőteljesen megnőtt a dollárban nyújtott hitelek mennyisége, és ez az 1998-hoz hasonló ázsiai válsághoz vezethetne, amennyiben megfékezik az Egyesült Államok pénzpolitikáját.

Sőt, egy ilyen válság még nagyobb is lehetne, mert időközben Kína és társai jelentősége is megnőtt. A BIZ jelentése kiemeli, hogy 2009 óta Kínában rendkívüli mértékben megnőtt a dollárban nyújtott hitelek mennyisége.

A dollárhitelek igen gyorsan növekednek - írja a BIZ. "Az utóbbi négy évben a mennyiségük több mint megnégyszereződött, és 270 milliárd dollárról 880 milliárd dollárra vagy még ennél is többre emelkedet".

A kínai felügyeleti hatóságok szerint a külföldi valutákban folyósított hitelek kereken 81 százalékát Kínában amerikai dollárban nyújtották, és csak euróban vagy jenben.

A BIZ szerint "nyugati központi bankok" rendkívül laza pénzpolitikai intézkedései a felelősek az idegen valutában nyújtott hitelek növekedéséért. Röviden szólva: kínai bankok és vállalatok amerikai és európai bankoknál soha korábban nem látott módon látták el magukat dollárral, mert ezek jelenleg olyan olcsók, mint soha korábban.

A B IZ felveti a kérdést, mi történik akkor, ha a lazább pénzpolitika véget ér Ízelítőt már kaphattunk ebből. Számos fontos küszöbállam piacain ugyanis megingás következett meg, miután az amerikai jegybank, a Federal Reserve a pénznyomtatás majdani megfékezését helyezte kilátásba.  Jelenleg a Fed havonta 85 milliárd dollárt pumpál a piacba.

A lazább pénzpolitika elsősorban az amerikai gazdaság segítését célozza, de Kínát kettős probléma elé állítja. Egyrészt a bankok és vállalatok a jelenleg olcsóbb globális valuta iránti vágyukban sebezhetővé teszik magukat, másrészt a kínai állam kereken kétbillió dollárt tart magánál amerikai államkötvények formájában. Tehát egyrészt Pekingnek örömmel kellene fogadnia a dollár gyengülését, mert ez a vállalatok adósságterhét csökkentené. Másrészt azonban a gyengébb dollár csökkentené a (kínai) kormány valutatartalékainak az értékét. Ez is az oka lehet annak, hogy Kina évek óta miért tölti fel tartalékaiban az arany részarányát.

Ám egy újabb ázsiai válság veszélye, amelyet Kína dollárhitelei váltanak ki, Amerikát, Európát és Japánt is sújtaná, pontosabban szólva: az amerikai bankokat, a brit bankokat és a japánokat.

Csupán brit bankok a külföldi valutákban nyújtott hitelek több mint egynegyedét Kínának adták, az amerikai és a japán pénzintézetek esetében ez együttesen valamelyest kisebb.

A BIZ végkövetkeztetése: amennyiben a Fed a pénznyomtatási programját "rossz pillanatban" szűntetné meg, ennek drasztikus következménye lenne.