Nem látnak előrelépést a települések a költségvetésben

A költségvetés tervezete szerint a helyi önkormányzatok a hitelforrások nélkül 2014-ben 2355,8 milliárdból gazdálkodhatnak, amelyhez az állam 703,5 milliárdot biztosít, 67 milliárddal többet az ideinél. „Nem változik jövőre a finanszírozás feladatalapú koncepciója, ami főként a kistelepüléseknek hátrányos" – mondta lapunknak a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ) vezetője. Wekler Ferenc az idén bevezetett rendszer visszalépés a 80-as évekbe. Hangsúlyozta: a járási hivatalok bevezetésével nem a feladatok fele, hanem mindössze 20 százaléka került a településektől. „Egy 200-300 fős kistelepülésnek a feladatok megoldása fajlagosan jóval többe kerül, mint egy százezres nagyságrendű városnak, a költségek mégis differenciálatlanok” – hangsúlyozta Wekler.

A KÖSZ elnöke szerint az idén főként a közétkeztetésben, az önkormányzati hivatalok működtetésében és az utak fenntartásában voltak nehézségek. Sérelmezte: az önkormányzatok nem érdekeltek a hatékony gazdálkodásban, mivel amelyik területen megtakarítást érnek el, azt az állam elvonja, s nem csoportosíthatják át más területre.

„A kormányzat szerint 67 milliárd forinttal több jut az önkormányzatoknak jövőre, de én nem láttam olyan adatokat, amelyek révén megnyugodtam volna, hogy könnyedébben tudnánk létezni 2014-ben is” – mondta lapunknak a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért szerint a feladatalapú finanszírozási rendszerben az állam által jogszabállyal kötelezővé tett feladatokat a költségvetés nem teljes egészében fedi le. Pozítív elmozdulást lát abban, hogy jövőre megváltozik a települési üzemeltetési költségek (például parkgondozás, közvilágítás, útfenntartás) támogatása. Így már adott négyzetméterek és kilométerek után támogatják a feladatokat, ami közelebb áll a valósághoz.

Szabó sérelmezte: nincs előrelépés abban, hogy a 3000 fő alatti településeknél vagy a két önkormányzat által fenntartott hivataloknál nem változik a támogatás, mivel továbbra is legfeljebb 8 alkalmazottat fognak csak finanszírozni. Szentkirály polgármestere szerint problémás lesz a falu-, illetve tanyagondnoki szolgálat ellátása, mivel az ezért járó évi 2 millió forint szolgálatként településük esetében fele a szükséges költségeknek. Az óvodákban dolgozók, immár emelt bérére 132,2 milliárd forintot terveznek jövőre ez Szabó szerint elég lehet a bérekre. Az óvodák működtetésére egyébként 16,7 milliárdot szánnak, ami egyesek szerint nem lesz elég.

„Valamivel több forrást terveznek a jövő évi költségvetésben az önkormányzatokra, de nagy változás nincs a tavalyi évhez képest” – mondta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György szerint a 67 milliárdos többlet többnyire az olyan kompenzációs összegekből áll össze, mint például az e-útdíj bevezetése miatti bevételkiesésre szánt 10 milliárd forint, vagy az adósságkonszolidációból kimaradt településeknek tervezett 10 milliárd forintos keret, így valójában nincs lényegesen több pénz az önkormányzati szektornak, amely az idén 80-100 milliárd forintos forráshiánnyal küzdött.

Jövőre is nagy falat a gyermekétkeztetés

„A kormányzat jövőre mintegy 7 milliárd forinttal többet szán gyermekétkeztetésre, de ez a tervezett összeg sem lesz elegendő a finanszírozására” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a térítési díjból csak a nyersanyagot tudják állni, de az összes több költséget, például a rezsiéét már nem. A nyári szociális étkeztetésre egyébként 2,64 milliárdot terveznek az idei 2,4 milliárdhoz képest. A szociális feladatoknál jövedelempótló támogatásokra 99,8 milliárdot, pénzbeli szociális ellátásokra 39 milliárdot, szociális és gyermekjóléti feladatokra 53,3 milliárdot szánnak jövőre.