Rekordmélységbe vágta a kamatot az MNB

Újabb 20 bázisponttal, 3,2 százalékra csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Ez volt a 16. egymást követő ülés, amelyen mérsékelte a kamatot a központi bank.

A kamatcsökkentést segítette, hogy az infláció októberben 0,9 százalékra csökkent, vagyis a tanács érdemi inflációs nyomást nem érzékel. Az alapfolyamatokat jobban tükröző maginfláció – ami kiszűri például a rezsicsökkentés hatását – ugyanakkor tartósan a központi bank 3 százalékos célja felett mozog.

A döntést szintén támogatta, hogy az Európai Központi Bank novemberben meglepetésre felezte az euróövezeti kamatszintet, így a ráta új történelmi mélypontra, 0,25 százalékra süllyedt. Az MNB döntésével ugyanakkor gyakorlatilag újra eltűnt a kamatelőny, ami valamelyest támogathatta a forintot.

Az elmúlt 16 kamatcsökkentést a mérséklődő infláció mellett segítette a kirobbanó külpiaci hangulat; vagyis a kockázatos, magasabb kamatozású eszközök iránti hozaméhség is nagyban támogatta a ciklusát.

Elemzők szerint az év végére 3 százalékra csökkentheti a kamatot az MNB.

Az alapkamat további alakulása kapcsán így megosztottak a közgazdászok. Egyes szakértők azt várják, hogy a központi bank 3 százalék alá (2,5 százalék közelébe) csökkentse az irányadó rátát jövőre. Meglátásuk szerint az alapkamat alakulását nagymértékben befolyásolja a tanács „galamb” összetétele, és addig csökkentik a rátát, ameddig nem érkezeknek érdemi külső hangulatromlást, ami begyűrűzne Magyarországra is. Érvelésük szerint ebben az esetben akár hirtelen kamatemelésre is kényszerülhet a központi bank.

Mások úgy látják, hogy az MNB decemberben 3 százalékon megállítja a kamatcsökkentési ciklust, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve hamarosan megkezdi a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási program csökkentését, ami zavarokat okozhat a piacokon. Mindez pedig óvatosságra intheti a központi bankot is a további lazítás kapcsán.

Kihívás előtt

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere szerint a globális hangulat ugyan kicsit romlott októberhez képest, miután az amerikai állampapírok ismét emelkedni kezdtek, azonban az ijedtség nem hasonlítható a nyári hónapok során tapasztaltakhoz. „Az MNB feszültebb helyzetek során is többször vágott már az év során” – tette hozzá.

Bebesy szerint a feltörekvő piaci kötvény portfoliókból való tőkekivonással összhangban a külföldiek által birtokolt magyar állampapír-állomány novemberben tovább csökkent.

Emlékeztetett, a kamatdöntő ülések jegyzőkönyvének tanúsága szerint a monetáris tanács egyik tagja szerint a jelenség fokozottabb óvatosságot követelne, azonban a tanácstagok többsége szerint ez egyelőre nem jelentős probléma.

Bebesy véleménye szerint jövőre azonban a fejlett piaci hozamok emelkedésével párhuzamosan tovább folytatódhat majd a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, ami kihívás elé állíthatja majd az MNB-t.

Jöhet még vágás

A Monetáris Tanács megítélése szerint "a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre".