Egyre fokozottabb nyomás alá helyezik a nemzetközi hitelminősítőket Magyarország vezető gazdaságpolitikusai. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2 milliárd dolláros kötvénykibocsátás után azt mondta, „szégyellje magát” az a hitelminősítő, amelyik bóvliban tartja Magyarországot. Nem csupán a költségvetési politika képviselői, hanem a Magyar Nemzeti Bank vezetői is bírálták a hitelminősítőket. Matolcsy György jegybankelnök – aki korábban a gazdasági tárcát vezette – egy konferencián felszólította a „négy nagy” hitelminősítőt, hogy vizsgálják felül az adósbesorolást. A piacot három hitelminősítő uralja, amelyek kivétel nélkül bóvli kategóriában tartják Magyarországot. A Moody’s és a Fitch egy szinttel tartja a befektetésre nem ajánlott kategória alatt az adósbesorolást, előbbi negatív kilátással, utóbbi stabillal. A Standard & Poor’s-nál két lépcsőfokkal áll a befektetési ajánlás alatt az ország, szintén további esetleges leminősítésre utaló negatív kilátással. Vagyis először alapforgatókönyv szerint leginkább a kilátást kellene módosítani ahhoz, hogy felminősítsenek. Legnagyobb esélye tehát annak van, hogy a Fitch javít az ország adósminősítésén.
„A politikai kockázatok és a bankszektor kockázatai miatt úgy véljük, hogy a minősítés helyes a jelenlegi szintek környékén” – mondta a Világgazdaságnak Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza. Szerinte alacsonyabb besorolás a kormányzat költségvetési oldalon tett intézkedéseinek félreértelmezése lehetne. „Ám a potenciális gazdasági növekedés nagyon alacsony, és az államadósság a költségvetési konszolidáció ellenére nem csökken” – tette hozzá.
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése után is felvezették kormányzati tisztviselők, hogy a hitelminősítők is lépnek majd, és javíthatják Magyarország adósminősítését. Ám a korábbi leminősítések leginkább a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések, valamint a gyenge növekedési kilátások miatt következtek be.
„A közelmúltban két hitelminősítő – a Moody’s és az S&P – is megerősítette a besorolást, és a kilátást is negatívan hagyták” – mondta a Világgazdaságnak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint feltörekvő piaci összehasonlításban a külső adósságunk, az államadósságunk, valamint annak devizaaránya továbbra is magas annak ellenére, hogy a folyó fizetési mérlegünk a válság közben javult. „A fizetési mérleg ugyanakkor leginkább 2009-10-ben lendült pluszba, a sokkszerű alkalmazkodás közepette” – tette hozzá.
Szerinte a gazdaságpolitika döntési mechanizmusa viszont kiszámíthatatlan, és intézményrendszer rendkívül gyenge. „A magánynyugdíjpénztárak de facto felszámolása, a vállalati államosítási törekvések, a különadók, valamint a Költségvetési Tanács stábjának felszámolása rendkívül negatívan hatott” – mondta Bebesy. „A versenyképességünk is romlott, ami szintén visszavezethető az intézményi gyengeségre. Súlyos érvek vannak, hogy ne minősítsék fel Magyarországot” – véli.
Tévedtek, és most észbe kaptak?
A hitelminősítőket többen támadták amiatt, hogy nem tudták jelezni a válság közeledtét, sőt, jó adósminősítéssel láttak el a csőd előtt amerikai pénzintézeteket. Az euróövezet adósságválságának kialakulása után – amikor tömeges leminősítéseket hajtottak végre – viszont azzal vádolták őket, hogy túl szigorúak, és indokolatlanok a lépések. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vállalatokat és az országokat más szempontok szerint értékelik, a kockázatok is eltérőek, és a környezet gyors változása is másképpen hat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.