Jövőre elcsúszik a költségvetés? – A KT nem aggódik

A Költségvetési Tanács a jövő évi költségvetésről alkotott véleményében a tervezet makrogazdasági prognózisával kapcsolatban azt állapította meg, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó 2 százalékos kormányzati előrejelzés a nemzetközi konjunktúra élénkülése, a belföldi kereslet – a lakossági fogyasztásra, az uniós forrásokra épített beruházásokra –, az MNB Növekedési Hitelprogramjának második üteméből forráshoz jutó magánszféra beruházásaira épülő bővülése figyelembevételével megvalósítható. Ugyanakkor a GDP 2 százalékos növekedése a hazai és nemzetközi intézményi prognózisok felső sávjába tartozik – hívta fel a figyelmet a KT.

A tanács jelezte azt is, hogy — bár a hiánycél mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 3 százalékos európai uniós követelménytől és az államadósság-mutató javulása pedig néhány tized százalék – a 2014. évre előirányzott 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint a Stabilitási törvény szerint számított államadósság-mutató 2014-ben történő mérséklődése megfelel a követelményeknek. A tanács ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, a számítottnál alacsonyabb infláció, vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél kismértékben nagyobb értéke is akadályozhatja az államadósság - szabály teljesülését, a hiánycél tartását.

Véleményében a tanács – figyelemmel a gazdasági élénkülés fenntarthatóságára – a 2014. évi központi költségvetés kockázatait összességében alacsony mértékűnek értékelte, azonban az ÁFA-bevételek esetén a fogyasztás növekedéséből, továbbá a gazdaság fehéredéséből származó hatást túlzottan optimistának tartotta. Negatív kockázatot azonosított a frekvenciaértékesítésből előirányzott bevételnél. A kiadások közül feszítettnek ítélte a felsőoktatás és a humánszolgáltatások előirányzatait, továbbá az uniós források (és ónerő) felhasználásánál jelzett kockázatot. Ezért javasolta a kormányzatnak a jelzett kockázatok további elemzését és azok kezelésére alkalmas intézkedések kidolgozását.

A tanács véleményére adott kormányzati válasz szerint – a várható makrogazdasági folyamatokra, a költségvetési bevételekre és kiadásokra újólag elvégzett kockázatelemzésük alapján — az előirányzott tartalékok elegendőek, jelentősebb bevétel-elmaradás vagy kiadás - túlteljesülés esetén is tartható a 2014. évi hiánycél.

A tanács szintén áttekintette az Országgyűlésnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatot. Felhatalmazta elnökét, hogy az általános vitában hangsúlyozza — miután a tervezethez képest elhanyagolhatóak a változások — a tanács tervezetre tett megállapításai, így a makrogazdasági pálya tarthatóságával kapcsolatos állásfoglalás, valamint a feszes gazdálkodás szükségességére és az egyes elvirányzatok teljesülésének kockázataira vonatkozó figyelemfelhívások a törvényjavaslatra nézve is indokoltak és helytállóak.

1. A Tanács megállapította, hogy a költségvetési törvényjavaslat alapján a 2014. év végére várható GDP-arányos államadósság mértéke megfelel az Alaptörvényben foglalt csökkenő követelménynek.

2. A törvényjavaslat elfogadásával a 2014. évi uniós módszer szerint számított GDP –arányos államháztartási hiány alatta marad az Európai Unió által megkövetelt 3 százalékos mértéknek, Egyes előirányzatok esetében azonban a tanács kockázatokat azonosított, ezért szükségesnek ítéli, hogy – a törvényjavaslatban foglaltakkal egyezően – az Országvédelmi Alap 2014, szeptember 30-ig ne kerüljön felhasználásra.

3. A Tanács az aktualizált prognózisok áttekintése, valamint a makrogazdasági feltételek alakulásától függő bevételekre és kiadásokra újólag elvégzett számítások alapján azt állapította meg, hogy a 2014. évi központi költségvetés bevételi oldalán korábban azonosított kockázatok továbbra is fennállnak, de mértékük csökkent. Azok fedezetére az Országvédelmi Alap tervezett összege elégségesnek látszik.

4. A Tanács felhívja a figyelmet a költségvetési törvényjavaslatban foglaltak szigorú végrehajtásának követelményére. Ez megalapozza az államháztartás egyensúlyát és a gazdaság tartós élénkülését lehetővé tevő, kiszámítható költségvetési környezetet.

A tervezés bázisának tekintett 2013. évi központi költségvetés egyes bevételeinek, kiemelt adónemeinek teljesülése az előirányzat alatt várható, amiben – a makrogazdasági feltételek, különösen az infláció alakulása, továbbá a jövedelemkiáramlás üteme és szintje, valamint a kormányzati kiigazító intézkedések hatása mellett – tetten érhető a túlzottan optimista, a hatásokat túlbecsüli kormányzati számítás – írja a Költségvetési Tanács.

Az előirányzattól elmaradó teljesülés különösen az ÁFA-bevétel esetében lehet jelent ős. Az adóbeszedés hatékonyságának javulásától több bevételt várt a kormányzat, amely a pénztárgépek online regisztrációjának nem teljes körű megoldása miatt csak részben valósul meg.

A KT szerint kockázatot jelent — az év közbeni mérték emelés, az egyszeri befizetési kötelezettség elrendelése és a felső határ eltörlése ellenére — a pénzügyi tranzakciós illeték előirányzatának teljesítése is, amelynek tervezése nem volt megalapozott.

A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtását követően a bázis oldali kockázatok összességében mérséklődtek az ÁFA és az SZJA-bevételek gyorsabb ütemű növekedésének, az évközi kiigazító intézkedéseknek, valamint a frekvencia-értékesítésből származó 2013. évi többletbevételnek köszönhetően.

Kedvező a KT szerint, hogy a költségvetési törvényjavaslat előkészítésénél a 2013-ban várhatóan alulteljesülő adónemek esetében nem az előirányzatot, hanem a várható teljesítést tekintetté k a 2014, évi előirányzat bázisának. Ez ugyan jelentős mértékben mérsékli a 2014-es kockázatokat, de az ÁFA-bevételi előirányzat ennek ellenére is magasabb a megalapozottan várhatónál. A kockázatot fokozza, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta 14 milliárd forinttal emelték az előirányzatot (így teremtve fedezetet a budapesti tömegközlekedés többlettámogatásához). Tovább növeli a kockázatot, hogy a pénztárgépek teljes körű online bekötése még mindig késik. Ugyanakkor a kockázatot némileg csökkenti, hogy a tervezettnél szűkebb körben — csak az élő és hasított sertés ÁFÁ-jának csökkentésével — valósul meg a kedvezményes ÁFA kulcs alá történő átsorolás.

A tanács a törvényjavaslat tervezetében érzékelhető bevételi és a kiadási kockázatok kezelhetővé tétele érdekében – javasolta a kormányzatnak 2014-re a 2013, évihez képest számottevően csökkenő összegű tartalékok újbóli áttekintését. A kormány nem látta szükségesnek a tartalékok megemelését. A fejezeti főösszegek megszavazása során a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék előirányzata (120 milliárd forint) – 7 milliárd forint átcsoportosításával – csökkent, amelynek hatására ez a tartalék a törvényben meghatározott minimális mértékhez (a központi költségvetés kiadási főösszegének 0,5 százalékához) közelít.