A közgazdász professzor elmondta: decemberben és januárban 5,7-5,9 százalékos hozam mellett értékesítettünk hosszú távú állampapírokat, míg a lengyelek 3 százalékon. Mintegy hat százalékos hozam és 2 százalékos GDP-bővülési ütem mellett így ez azt jelentené, hogy marad -4 százalék a különböző gazdaságpolitikai célok finanszírozására, ami jelentős probléma.
A magyar növekedés belső tényezőiről szólva elmondta: a beruházási ráta tavaly 16,9 százalék volt, ami megfelel az OECD-átlagnak, azonban 10 százalékponttal alacsonyabb, mint ami a válság előtt volt. A tőke oldaláról így nem számíthatunk nagy felhajtó erőre.
Ami a foglalkozatást illeti, elmondta: üdvözlendő, hogy 4 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, azonban a növekmény jelentős részét a közmunka teszi ki. „Helyes irány az, hogy segély helyett munkát adunk, azonban a közmunkának a jövedelemtermelésben játszott szerepe igen korlátozott” – jegyezte meg.
Az innováció, mint növekedési tényezővel pedig az a gond, hogy az ország az utóbbi 10 évben a GDP kevesebb, mint 1 százalékát költötte kutatás-fejlesztése – mondta. Bár a makromutatók javultak, azonban a kiszámítható üzleti környezet kialakításánál van feladata a kormányzatnak. Csaba László szerint inkább gyorsak, mint kiszámíthatóak voltak a kormányzat döntései. Az ország potenciális növekedési üteme 1,5 százalékra tehető, ami alacsony, de ehhez is kemény kell dolgozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.