Engedetlenségi mozgalom a tanároknál

„Már ezres nagyságrendben vannak azok a tanárok, aki megtagadják a minősítésükhöz szükséges szakmai portfóliójuk feltöltését, hogy a pedagógus II. fokozatba léphessenek” – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánné levelet küldött Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, amelyben többek között a minősítési rendszer súlyos szakmai hibái miatt kezdeményezte a Pedagógus Sztrájkbizottság összehívását. Sérelmezte, hogy a kormányzattal korábban kötött megállapodás ellenére a szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolásának ügyében a feltételeket kialakító munkálatokba a szakszervezetek bevonása elmaradt. A köznevelésért felelős államtitkárság azóta közölte: egyeztetést kezdeményeznek az e-portfólió ügyében az érdekvédőkkel.

A jelenlegi helyzet alapján egy közel százoldalas, hetven indikátort tartalmazó portfóliót kell feltölteni ahhoz, hogy egy tanár átkerülhessen a némileg magasabb bért (bruttó 25–30 ezer forintos emelést) jelentő pedagógus II. fokozatba. Április 30-ig azok tölthetik fel szakmai portfóliójukat, akik 14 év szakmai gyakorlattal és szakvizsgával rendelkeznek. A PSZ szerint mintegy 123 ezer tanár van, aki már legalább 14 éve a pályán van, de az oktatásért felelős miniszter döntése lesz, hogy az adott évben a költségvetést figyelembe véve, mennyi tanár léphet a II. kategóriába (később mesterpedagógusok, kutatótanárok lehetnek).

„A portfólió készítését korszerű minősítési rendszernek tartjuk, de ezt nem azokkal a kollégákkal kellett volna kezdeni, akik már 20-30 éve a pályán vannak, több szakvizsgával, diplomával, doktori címmel rendelkeznek.” – mondta Gallóné. A PSZ elnöke szerint igen nagy az elégedetlenség a tanárok körében az elmúlt négy év oktatáspolitikája miatt, a minősítési eljárás az utolsó csepp volt a pohárban.

Több pedagógus nyílt levélben tiltakozott a portfóliókészítés ellen, amit az életpályamodell legmegalázóbb elemének tituláltak. Kijelentették: nem töltik fel portfóliójukat, mivel visszamenőleg állítana „a startkőre képzettségük alapján magas fizetési kategóriába sorolt, több évtizede a pályán levő pedagógusokat”. Semmisnek nyilvánítanak akkreditált, többnyire egyetemi képzéseken megszerzett, tanúsítványt, diplomát, eddig végzett szakértői-fejlesztő munkát. Szerintük ezt a minősítési rendszert felmenő rendszerben kellene bevezetni. Az Oktatási Vezetők szakszervezete is az eljárás felülvizsgálatát kérte a kormányzattól.

Az iskolákban a napokban közölték, hogy a tanároknak maguknak kell beszerezni azokat a papírokat a hivataloknál, amelyek a pályán eltöltött éveket igazolják. Így a gyest, a gyedet, a tgyást, a fizetetlen szabadságokat igazoló dokumentumokat, a táppénzes papírokat évekre visszamenőleg.

Az Emmi értelmetlennek tartja a bojkottot. A köznevelésért felelős államtitkárság lapunkkal közölte, az eljárásban 25913 pedagógus jogosult a részvételre. Az elektronikus felület február 6-i megnyitása óta 24990 pedagógusnak az intézményvezető már engedélyezte a hozzáférést a felülethez. 8240 pedagógus elvégezte regisztrációt, 2495-en adatokat is feltöltöttek. Az államtitkárság szerint a pedagógusok nagy többsége nemcsak elfogadta, de határozottan várta a korszerű, objektív minősítési rendszer elindulását, mely díjazza a minőségi munkát. Hangoztatták, hogy minden érintettnek elegendő időt biztosítanak a felkészülésre.

Mibe kerül a minősítési rendszer?

A pedagógusminősítési rendszer kialakításával kapcsolatos kiadásokat uniós támogatásból finanszírozzuk – közölte lapunkkal a köznevelésért felelős államtitkárság. A 9,997 milliárdos projektet az Oktatási Hivatal (OH), az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Educatio Nonprofit Kft. valósítja meg. Az OH konzorciumvezetőként 3,7 milliárdos költségkerettel vesz részt a tevékenységben, amelynek része a pedagógusminősítési rendszer kialakítása mellett a ptovábbképzési rendszer felülvizsgálata, új képzési standardok kidolgozása, a továbbképzési nyilvántartás kialakítása. A 20-25 ezer portfólió minősítése 100 milliós költséggel járhat.