Megérte jól gazdálkodni?
Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára nemrég közölte, hogy az adósságkonszolidációból kimaradt „jól gazdálkodó” települések (összesen 1176, de közülük többnek esélye sem volt hitelt felvennie) az idén 12,5 milliárd forint támogatást kapnak, 4 év alatt összesen 50 milliárdot. Március 24-ig a belügyminiszter dönt a támogatásokról. A pénzt a települések a belterületükön lévő út, híd vagy járda, valamint vízrendezési és csapadékelvezetési rendszerek építésére, felújítására, településrendezési terv készítésére, egyes önkormányzati épületek fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére kérhetik. Olyan fejlesztésre is igényelhetnek forrást, amely az óvodai nevelést, kulturális tevékenységet, szociális vagy egészségügyi feladatellátást szolgálja. A támogatások összevonhatóak, s nem kell azonnal elszámolni.
Szabó Gellért elmondta, hogy településükön, a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon többek között az általános iskolájukra, valamint a biomassza kazánokhoz szükséges faapríték tárolóra költenének, de a kiírás szerint ezekre nem lehet. Útépítésben is a kiírásban foglaltaknál nagyobb volumenű munkákra lenne szükség. A támogatás mértékét a lélekszám alapján ítélik meg, Szentkirály 1981 fős település, így 20 millió forintra tarthatnak igényt.
A 2000 fő alatti 1018 település március 31-ig kapja meg a négy évre szóló összeg felét. A rendelet szerint az ennél nagyobb települések a belügyminiszter döntése alapján kaphatnak idén támogatást, ha marad még a 12,5 milliárdból. Szabó szerint miután előnyben részesítették a kisebb önkormányzatokat, a 2000 fő feletti településeknek az idén alig fog jutni ez a támogatás, mivel látható, hogy nem elégséges erre a forrás. Ők majd jövőre reménykedhetnek, az már kérdéses, hogy a következő kormány is teljesíti-e majd ezt a feladatot.
A polgármester kifejtette, hogy a meghatározott fejlesztési célok miatt sokkal szűkebb lehetőségük van az eladósodott településekhez képest, hiszen az ő esetükben a hitelátvállalás „felhasználási kötöttség nélkül” történt meg. A tőke és a kamat állami átvállalása az eladósodott település egész általános gazdálkodását segítette, az így felszabaduló pénzügyi forrást egyaránt fordíthatta akár működésre, akár fejlesztésre.
Az MF elnöke jelezte, hogy az érintett jól gazdálkodó, de nem feltétlenül gazdag településnek jól jön ez a pénz, de nem úgy van szükségük rá, mivel egyensúlyban vannak. A négy évre szóló 50 milliárd forint kifizetése azért vált szerinte „indokolttá”, mivel az adósságkonszolidáció több körében összesen 1300 milliárdot fordítottak egy „más filozófia” alapján gazdálkodó önkormányzatokra. „Az igazi az lett volna, ha az említett tételeket nem kellett volna kifizetnie az államnak, de ezen már kár bosszankodni” – mondta Szabó Gellért.
A héten véget ér az adósságátvállalás
Péntekig vállalja át az állam a korábbi adósságkonszolidációk után az 5000 fő feletti lakosú 278 önkormányzat még megmaradt mintegy 430 milliárdos adósságállományát. Cserében a településeknek a hó végéig kell leadniuk fejlesztési terveiket. Az önkormányzatok március 17-éig számolnak el a kapott törlesztési célú támogatással, a kincstár az év végig ellenőrizheti őket. Az állam korábban a megyei önkormányzatoktól 196 milliárd, az ötezer lakos alatti településektől 74 milliárd, az ötezer fő felettiektől pedig 610 milliárd forint adósságot vett át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.