A túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2014. március 31-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya 2013-ban 627,0 milliárd forint volt, amely a GDP 2,2 százaléka. A kormányzati szektor ESA módszertan szerinti bevétele 13 866,2 milliárd forintot, kiadása 14 547,2 milliárd forintot tett ki.
A 2013. IV. negyedévi hiány 89,2 milliárd forint volt, 124,5 milliárd forinttal alacsonyabb a 2012. IV. negyedévinél. A kormányzati szektor EDP jelentés szerinti 2013-as hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 627,0 milliárd forint volt, a GDP 2,2 százaléka. Az adatokat a KSH a túlzotthiány eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
A kormányzati szektor ún. ESA-módszertan szerinti 2013. évi hiánya az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – eltér: 681,0 milliárd forint volt, a GDP 2,3 százaléka. Az ESA és az EDP módszertana a swapügyletek elszámolásában eltér egymástól, az ESA a swapügyletekből származó kamatfizetéseket pénzügyi tranzakcióként, az EDP-jelentés tulajdonosi jövedelemként számolja el. A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján, 2013 végén 23 068 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2013-ban a kormányzati szektor bevétele 13 866,2 milliárd, kiadása 14 547,2 milliárd, hiánya 681,0 milliárd forint volt. A hiány a 2012. évinél 75,6 milliárd forinttal, GDP arányosan 0,2 százalékponttal volt magasabb. A bevételek 2012-höz képest 6,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az egyéb bevételek (17,1 százalék), a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,6 százalék), a termelési és importadók (4,5 százalék) – amelyből az áfa 2,3 százalékkal – és a jövedelemadók (1,9 százalék) emelkedtek, a tőkeadók esetében pedig csökkenés (3,6 százalék) mutatkozott. Az egyéb bevételek nagymértékű növekedését az elektronikus útdíjból származó bevétel, a nagyarányú uniós bevételek és az EU-s finanszírozás elszámolásának változása okozta. 2013-ban 6,4 százalékkal emelkedtek a kiadások az előző évhez képest.
E növekedésben a felhalmozási kiadások 17,7 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek, közterületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá. A felhalmozási kiadások mellett a folyó termelőfelhasználás (9,1 százalék), az egyéb kiadások (8,5 százalék), a munkavállalói jövedelem (5,8 százalék), a kamatok (4,8 százalék) és a pénzbeni társadalmi juttatások (2,4 százalék) egyaránt emelkedtek. Az egyéb kiadásoknál az uniós többletbevételekből eredő kifizetések, valamint az EU-s pénzügyi korrekció, a pénzbeni társadalmi juttatásoknál a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7,4 százalékos bővülése játszotta a legnagyobb szerepet. 2013 IV. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 846,8 milliárd, kiadása 3 936,0 milliárd, hiánya 89,2 milliárd forint volt, a GDP 1,2 százaléka.
Az előző év azonos időszakához képest 2013 utolsó negyedévében a bevételek 7,7 százalékkal növekedtek. Ez az emelkedés az egyéb bevételeknek (23,9 százalék), a társadalombiztosítási hozzájárulásoknak (7,5 százalék), valamint a termelési és importadóknak (4,0 százalék) – amelyből az áfa 0,9 százalékkal növekedett – tulajdonítható. A tőkeadóknál (7,1 százalék) és a jövedelemadóknál (0,7 százalék) csökkenés mutatkozott.
A kiadások 4,0 százalékkal növekedtek. A felhalmozási kiadások (8,4 százalék), a folyó termelőfelhasználás (8,1 százalék), a munkavállalói jövedelem (7,7 százalék), az egyéb kiadások (1,9 százalék) és a kamatok (1,4 százalék) emelkedtek, amíg a pénzbeni társadalmi juttatásoknál (0,8 százalék) enyhe csökkenést figyeltünk meg 2013 negyedik negyedévében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.