A lakáshitel-törlesztési támogatás feltételeit meghatározó rendelet megjelenése pontosan tisztázta, hogyan és milyen feltételekkel támogathatja a munkáltató dolgozója hiteltörlesztését az 5 millió forintos értékhatárig. E szerint a juttatás bármely tulajdoni hányad esetén megadható, a munkavállalónak nem kell sem kizárólagos, sem legalább 50 százalékos ingatlantulajdoni hányaddal bírnia a hitellel finanszírozott ingatlanban. Egyértelművé vált, hogy egy lakás esetén akár több személy is élhet párhuzamosan a kedvezményekkel, még akkor is, ha azonos munkáltatónál állnak foglalkoztatásban. A munkáltatói támogatás továbbá akkor is megadható, ha az illető adóstársként szerepel a hitelszerződésben.
A támogatást a munkáltató mind a juttatásban részesülő hitelszámlájára, mind a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéséhez használt központi elszámoló számlára, vagy a magánszemély számára hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámlájára is utalhatja. A munkáltatók számára egyszerűsítést jelent, hogy a támogatás indításához kapcsolódóan már nem kell elkülönített számlát nyitniuk, azt a meglévő bankszámlákról is indíthatják.
Azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a forint vagy devizahitelhez kapcsolódóan adott támogatás megfelel-e a méltányolható lakásigény feltételeinek, a munkáltatónak kell tudni bemutatnia, de a korábban elfogadott szja törvény változásában meghatározott szankciók miatt mindkét fél számára fontos a szükséges papírok összegyűjtése. Az igazolás bemutatásának elmulasztása, vagy jogosulatlan igénybevétel esetén ugyanis a támogatás 20 százalékkal növelt összege munkából származó jövedelemnek minősül, így az után adó és járulék kötelezettség kerül megállapításra, amely mindkét fél számára addicionális költségeket jelenthet. Ennek következtében a cég és a dolgozó is érdekelt a dokumentumok mielőbbi begyűjtésében, akkor is, ha a támogatást nyújtását követően, de még a munkáltatónak átadandó okiratok benyújtásának határideje előtt a munkavállaló távozna a társaságtól. A rendelet részletesen szabályozza a hitelintézet, illetve a kincstár által elkészítendő igazolások kiállításának módját, illetve a munkáltatók által megőrzendő okiratok bizonylatok körét.
A méltányolható lakásigény feltételei közül az ingatlan szobaszáma és az együttköltözők, együttlakók száma lesz meghatározó az adómentes támogatás megítélésében, az ingatlan értékét nem kell vizsgálni. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás vételárának, vagy a teljes építési költség 30 százalékáig vehető igénybe. Mivel a támogatás nem adható a munkáltatónak a bér egy része helyett, azt a legátláthatóbban és kockázatmentesen a vállalati cafeteria rendszer egyik elemeként biztosíthatják a vállalatok dolgozóik számára.
Módosítható-e a cafeteria-rendszer év közben?
Idén indokolt lehet a cafeteriarendszer évközi módosítása. Eddig az adminisztrációs terhek csökkentése miatt ez nem volt jellemző, azonban kedvező lehet az adómentes munkavállalói lakáshitel törlesztés lehetőségének beemelése a vállalati cafeteria rendszerekbe. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az éves keretet nem a nettó juttatás mértékében, hanem a vállalati bruttó (adóval és EHO-val növelt) terhek alapján állapították meg. Az évközi átalakítás kapcsán azonban többek között figyelemmel kell lenni a már eddig adott juttatások mértékére is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.