A brit kormányfő korlátozná a szabad munkaerő-áramlást

Teljesen más alapokra kell helyezni az EU tagállamaival szembeni átmeneti munkavállalás szabályozását – mondta David Cameron brit miniszterelnök, amikor az Európai Unió 2004-es keleti bővítésének tanulságairól beszélt. A BBC politikai magazinműsorában arról beszélt, hogy a tíz évvel ezelőtt uniós országokká váló államokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt özönlötték el Nagy-Britanniát. A miniszterelnök szerint szükség lenne olyan átmeneti szabályozásra, amely addig nem teszi lehetővé az új uniós tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más országokban, amíg hazájukban az egy főre jutó átlagjövedelem nem ér el egy bizonyos szintet.

Az utóbbi időben a bevándorlásellenes nézeteiről elhíresült kormányfő célzást tett arra, hogy London adott esetben megcélozhatja új tagországok felvételét az unióba, ha a munkavállalási igényük nem teljesül. Emlékeztetett: az EU további bővítése egyhangú döntéshez kötött, ezért Nagy-Britanniának módjában áll eldönteni a kérdést. Arról is beszélt, hogy a 2004-es bővítés óta nagyjából egy millióan telepedtek át Kelet-Európából, és ez megváltoztatta a brit politikai kultúrát.

Cameron nemrég a Sunday Telegraph lapban arról írt: el kell érni, hogy az egyes döntési jogkörök ne csak Brüsszel felé áramoljanak, hanem Brüsszelből vissza, a tagállamok felé is. Nagy-Britannia nem kíván osztozni a mind szorosabbra vont unió koncepciójában sem, és nem támogatja az EU-s intézmények részéről felesleges beavatkozásokat.
Írásában kitért arra is, ha a jövőre esedékes parlamenti választások után is ő marad a kormányfő, a brit választók népszavazáson dönthetnek arról, hogy EU tagok maradjanak, vagy kilépjenek az unióból. Szerinte a briteket aggasztja, hogy Nagy-Britanniát „beszippantja egy jövőbeni Európai Egyesült Államok”. Szerinte az a baj, hogy a döntések Londontól távol születnek, és olyanok is igényelnek szociális ellátásokat, akik soha nem dolgoztak Nagy-Britanniában. A miniszterelnök úgy véli, az említett okok miatt a brit EU-s tagság mára papírvékonnyá vált.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábban Németország érdekeinek veszélyeztetésével vádolta a brit kormányfőt. Kijelentette: az unión belüli szabad mozgásból Németországnak óriási haszna származik, és aki ezt az alapelvet megkérdőjelezi, kárt okoz Európának, és kárt okoz Németországnak.

Az újraszabályozás kérdését Martin Schulz, az EP elnöke is elutasította. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az unión belüli szabad mozgás elvének érvényesítése az unió egyik legnagyobb sikere, és nem lehet újratárgyalás alapja.

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos korábban sajnálatos túlreagálásnak nevezte Cameron felvetéseit. „Ha bármilyen EU-szabályozással probléma merül fel, azokra együtt kell megoldást keresni, mert az egyoldalú fellépés és retorika nem segít ebben a helyzetben, és azzal a kockázattal jár, hogy Nagy-Britannia az EU utálatos országának színében tűnik fel. A munkavállalók szabad mozgásának szabályait az EU-tagállamok együtt dolgozták ki, beleértev Nagy-Britanniát” – mondta Andor László.

Vitatott adatok Londonból

Becslések szerint 580 ezer magyar dolgozott 2013 végén különböző uniós országokban. A kftkreator.hu úgy véli, az idén meghaladja a 600 ezret a külföldön dolgozó és élő magyarok száma. A legvitatottabb adat az Egyesült Királyságban dolgozó magyarok száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium a nagykövetségek adataira támaszkodva 300 ezer munkavállalót feltételez. Nagy-Britannia mellett Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar.