A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kötelező regisztrációs rendszert úgy kell átalakítani kötelező tagsággá, hogy a jelenlegi vállalkozói terhek ne növekedjenek, a mostani hozzájárulás pedig a kötelező tagdíj lenne. Az MKIK cserében bővíti feladatait, és minden vállalkozás azonos színvonalú, számon kérhető szolgáltatást kapna.
Nem volt egyetértés a többi napirendi pont tárgyalása során. A küldöttgyűlésen éles vita alakult ki a területi kamarák önállóságával és a nagyvállalati kör képviseletével kapcsolatban – tájékoztatta lapunkat Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, aki kihangsúlyozta: a küldöttgyűlés Parragh előterjesztését nem támogatta, szóbeli kiegészítését vitaanyagként elfogadta.
A budapesi szervezet nem támogatja az MKIK centralizáló törekvését. A BKIK elfogadhatatlannak tarja az „egy tag-egy szavazat” elvének megváltoztatását, mert annak eltolása a multik felé aránytalanságokhoz vezetne. Az MKIK javaslata szerint ugyanis ez a működési elv a multinacionális cégek javára mozdulna el. „Az egy tag-egy szavazat elv megtartása mellett a képviseleti rendszer gazdasági súly szerint épüljön fel” – ez áll az indítványban. A BKIK már a május 22-ei közgyűlésé után kijelentette, ebben nem támogatja az országos szervezetet ebben a kérdésben.
Parragh László szerint a kötelező tagdíjat legkésőbb 2016-ban vezetnék be, addig marad a hozzájárulás. A tagszervezetek jövőbeni működése körül azonban további viták várhatók. A kormány a kamarával kapcsolatos változásokat az MKIK javaslatai alapján teszi meg, de a tervezet kidolgozásákor nem lehet kihagyni a fővárosi szervezet feltételeit sem. „El kell dönteni, hogy a kamara a lusta macska, vagy a tigris akcióban magatartást vegye fel” – fogalmazott Parragh.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.