Július közepéig az államnak dolgozunk

A magyarok a negyedik leghosszabb ideig dolgoznak az EU-n belül, amíg fizetésüket már nem az adó viszi el, hanem a saját zsebükbe kerül – derül ki a The Foundation for European Reform brüsszeli agytröszt és az Institut économique Molinari (IEM) párizsi gazdaságkutató intézet megbízásából készült felméréséből. Eszerint a magyarok számára július 16-án jön el az úgynevezett adó-felszabadulás napja, vagyis ekkortól már nem azért járnak be a munkahelyükre, hogy eltartsák az államot. Ennél tovább csak a belgáknak, franciáknak és az osztrákoknak kell dolgozniuk az államnak.

Az Ernst & Young által elkészített, idén ötödik alkalommal megjelenő elemzés szerint a legjobb helyzetben a ciprusiak vannak: nekik már március 21-én eljön az adó-felszabadulás napja.

A felmérésből az is kiderül, hogy Belgiumban a cégeknek összesen 2,31 euró költségbe kerül, hogy 1 eurót átutalhassanak az alkalmazottaknak, miután kifizették az szja-t, a munkaadói és a munkavállalói tb-járulékokat. Magyarország esetében közel 2 eurót (1,98 eurót) kell kiadnia a munkaadónak, hogy 1 euró a munkavállaló zsebébe kerülhessen.

Az szja mellett az áfát és a tb-járulékot is tartalmazó tényleges adóterhelés (real tax rate) szintje Magyarországon 53,86 százalék, ami a negyedik legnagyobb mértékű elvonásnak számít az EU-ban. A listavezető Belgiumban ez a szint 59,60 százaléknak felel meg.

Bár Magyarország továbbra is azon országok közé tartozik, ahol jelentős mértékű a munkára kivetett adóteher, azonban a felmérés külön kiemeli, hogy az egykulcsos szja bevezetése jelentős könnyítést eredményezett a munkavállalók számára. Az egységes 16 százalékos kulcs 2011. január 1-jei bevezetésének hatására ugyanis három év alatt 22 nappal lett rövidebb az az időszak, amíg az adófizetőknek az állam számára kell dolgozniuk. A felmérés első megjelenésnek évében, 2010-ben még hazánk adóztatta meg legnagyobb mértékben a munkát. Azóta viszont minden évben Belgium vette át ezt a titulust.

A felmérés viszont arra is rávilágít, hogy az egykulcsos szja-t alkalmazó országokban összességében a tényleges adóterhelés mértéke átlagosan 46,34 százalékot tesz ki, ami meghaladja a progresszív adózást használó tagállamok 44,98 százalékos rátáját. Az egykulcsos szja-t alkalmazó országokban a társadalombiztosítási hozzájárulások szintje pedig magasabb, mint a progresszív kulcsokat használó országokban. Emellett az EU hat egykulcsos szja-t alkalmazó tagállama (hazánk mellett a balti államok, illetve Bulgária és Románia) közül ötben 2009 óta emelkedett az áfa szintje, a legnagyobb mértékben Magyarországon: két emelés révén 20-ról 27 százalékra nőtt a kulcs.