Még mindig megéri a látványcsapatsport támogatása

Ezen támogatás két kötelező részből épül fel. Az egyik az úgynevezett alaptámogatás, ennek összege a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül, így levonható az adóalapból. Emellett a nyújtott támogatás összegével a fizetendő adó összege is csökkenthető. Ennek az adókedvezménynek az igénybevételére pedig hat év áll nyitva. A látvány-csapatsporttámogatás adókedvezményének érvényesítése felső korlátba ütközik, melyet a számított adó 70 százalékában határoztak meg, illetve az adókedvezmény érvényesítésének feltétele a támogatási igazolás megléte.

Az alaptámogatásért cserébe a juttató nem kaphat ellenszolgáltatást. Második alkotóelem a kiegészítő sportfejlesztési támogatás, mely az alaptámogatás függvényeként, a következő egyszerű képlettel határozható meg: alaptámogatás*adókulcs*75 százalék. Az alaptámogatással ellentétben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás a társasági adóban nem minősül elismert költségnek, így adóalap növelő tétel, és a számított adóból sem vonható le, de a nyújtó a támogatásért ellenszolgáltatásban részesülhet. A sportcélú támogatás azért éri meg a vállalkozásoknak, mert az alaptámogatás után „ingyen” kapott 100 forintnyi adókedvezményből juttat vissza 75-öt, 25 pedig „ingyen”a kasszában marad és emellett ellenszolgáltatást is kérhetnek.

Ám a korlátozó tényezők ellenére is megéri sportfejlesztési támogatást nyújtani, hiszen ez nem pusztán társadalmi felelősségvállalás szempontjából ésszerű, mert továbbra is tényleges adómegtakarítást jelent.

További előnyös szabályozási elem, hogy amennyiben a támogatott szervezet közhasznú alapítvány, úgy az adóalap csökkenthető a támogatás összegének további 20 százalékával az adózás előtti eredmény összegéig. Azt is érdemes kiemelni, hogy a támogatás nyújtója nem tartozik felelősséggel a támogatás felhasználásáért, így ez nem jelent számára kockázatot.

Sportfejlesztési támogatás nyújtása esetén azonban rendkívül fontos a vonatkozó adminisztrációs előírásoknak – szerződéskötési és bejelentési kötelezettségeknek – való megfelelés. A szabályozás meglehetősen szigorú feltételeket támaszt, melyek közül az egyik legfontosabb és egyben jogvesztő határidő az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettséghez kapcsolódik; erre a pénzügyi teljesítéstől számítva 8 nap áll rendelkezésre.