Költségvetési kiigazításokra lesz szükség

Az intézet úgy számol, hogy az idei évre várható 2,7 százalékos gazdasági növekedés egyszeri tételek nélkül mindössze 0,5 százalékos lehet. Az idei évben 1 százalékpontot magyaráz a növekedésből a költségvetés lazulása.
Romhányi Balázs, a KFI vezetője – aki a Költségvetési Tanács titkárságának volt a főigazgatója megszüntetése előtt – úgy véli, hogy az EU-pénzek gyorsuló lehívása, a jegybank hitelprogramja, az autógyárak termelésbeállása 2015 után már nem fogja segíteni a növekedést, akkor pedig 1 százalék körüli GDP-bővülés várható. Romhányi Balázs szerint az autógyárak termelésbe állása az idén 61 milliárd forintos növekedési hatást okoz.

A KFI számításai szerint a gyorsuló gazdasági növekedés ellenére költségvetési kiigazításokra van szükség az idei évben ahhoz, hogy tartható legyen a konvergenciaprogram, és a GDP 3 százaléka alatt legyen a hiány. A GDP 0,3 százalékának megfelelő, 72 milliárd forintos pótlólagos intézkedésre lesz szükség a tartalékok zárolásán túl a deficitcél eléréshez. A napokban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, nem zárja ki, hogy pótlólagos intézkedésekre lesz szükség a deficit tarásához. „Az alacsony infláció az egyik oldalról rendkívül pozitív, de a késleltetett hatások miatt a hiányzó forintok előbb jelennek meg a költségvetésben, mint a pozitív gazdasági fejlemények” – vélekedett. „A másik probléma az alacsony enerigaárak miatt csökkenő jövedékiadó-bevétel.”

A KFI elemzése szerint az államadósság idén nem tud csökkenni. Év végén a GDP-arányos ráta eléri a GDP 81 százalékát, ezzel meghaladhatja a „mesterségesen alacsony” tartott 79 százalékos értéket. Szerintük az államadósság a következő években sem tud csökkenni, a kormány azonban lassan mérséklődő GDP-arányos rátát prognosztizál.