Nápoly Magyarországon: Marad-e júliustól, aki elszállítja a szemetet?

„Magyarországon egyetlen település sem válhat Nápollyá!” – nyilatkozta lapunknak a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Pogácsás Tibor közölte, hogy hulladékgazdálkodásban és a kéményseprésben senki sem maradhat szolgáltatás nélkül.

Az állami intézkedések nyomán kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-tól hét megye 802 településen leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás – közölte a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete. „A hulladéktörvényből eredően július elsejével az összes közszolgáltatói szerződés megszűnik, és újakat kell kötni – mondta lapunknak Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója.

Pogácsás hangoztatta, hogy ha egy településnek nem sikerül megállapodnia egy szolgáltatóval, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki a szolgáltatót. Az államtitkár hangsúlyozta: a kijelölt szervezetnek az állam kifizeti a szükséges forrásokat, melyre megvan a szükséges fedezet.

„Tavaly augusztus óta (Martfű volt az első) már 300-nál több település esetében jelöltek szolgáltatót a hulladékgazdálkodásban” – mondta lapunknak Nagy. A Köztisztasági Egyesülés vezetője közölte, a kijelölteknek a korábban alkalmazott díjon kellett elvégeznie a szolgáltatást. Indokolt többletköltség esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz lehet díjkülönbözet igénylésre, amelyre egy 1,7 milliárdos, felülről nyitott keretet állítottak fel.

Nagy szerint a szolgáltatók kénytelenek voltak racionális működésre átállni a díjak maximalizálása miatt. A 2000-es évek elején még mintegy ezren voltak, most 149 van, számuk várhatóan tovább csökken majd. A hulladékgazdálkodásban érintett cégeket sújtotta a rezsicsökkentés mellett az e-útdíj, az eredetileg az energiacégeket érintő, a közműcégekre két éve kiterjesztett Robin Hood-adó, a felügyeleti díjak, több járulék (például a lerakási, amelynek kompenzációja még nem oldódott meg).

Az igazgató szerint sok cég a végtartalékainak felélésének a határára került. Nagy kifogásolta, hogy a hulladékgazdálkodás területeinek több felelőse is van, így a földművelésügyi, a belügyi és a fejlesztési tárca is, ami zavart okoz.

„Még nem jelezték cégek, hogy abbahagynák a közszolgáltatást, jelenleg az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség pályázatának elbírálására várnak a települések is” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok inkább maguk próbálják ellátni a közszolgáltatást, mivel a kijelölt szolgáltató többe kerülne a rájuk terhel a pluszköltségek miatt. A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: a költségek csökkentése szükséges volt, a cégeknek pedig racionalizálni kellene a működésüket, belső átszervezésekre van szükség, középszintű bérekkel, sok cég korábban elszaladt az árakkal. Igaz, a feltételrendszert is tisztázni kellett volna velük szemben.

Állami feladatvállalás?
A kormány szándékai szerint idén új törvény kerül a parlament elé a közszolgáltatásokról – mondta lapunknak a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Felkai László közölte: januártól új rendszer léphet majd életbe, de a meglévő problémákat addig meg kell oldani. Az államtitkár a XX. polgármesteri randevún megemlítette, hogy a szerdai kormányülés is foglalkozik a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés problémájával, amelyekben felvetődhet az állami feladatvállalás, mivel az alaptörvény szerint kötelesek biztosítani az élet és a vagyon biztonságát. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke nem tartja jó megoldásnak, ha az állam látná el ezt a feladatot, mivel ezt nem lehet hatékonyan irányítani egy központból.

Állami feladatvállalás?

A kormány szándékai szerint idén új törvény kerül a parlament elé a közszolgáltatásokról – mondta lapunknak a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Felkai László közölte: januártól új rendszer léphet majd életbe, de a meglévő problémákat addig meg kell oldani. Az államtitkár a XX. polgármesteri randevún megemlítette, hogy a szerdai kormányülés is foglalkozik a hulladékszolgáltatás és a kéményseprés problémájával, amelyekben felvetődhet az állami feladatvállalás, mivel az alaptörvény szerint kötelesek biztosítani az élet és a vagyon biztonságát. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke nem tartja jó megoldásnak, ha az állam látná el ezt a feladatot, mivel ezt nem lehet hatékonyan irányítani egy központból.