Feloldhatják az idei zárolás egy részét

Igaz, a folyamatok alapján a 110 milliárd forintos nyári zárolás nélkül sem látszana elcsúszás a büdzsében. Banai Péter Benő, az NGM államtitkára a költségvetésről szóló online tájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére közölte, hogy az elmúlt havi költségvetési számok kedvező képet mutatnak, így valóban nyílhat lehetőség a vésztartalék, illetve annak egy részének feloldására. Hozzátette: erről a kormány hozhat majd döntést. Banai azonban a zárolás feloldásánál fontosabbnak nevezte a hiánycél tartását. „Az uniós módszertan szerinti 2,9 százalékos hiánycél tartása elsőbbséget élvez” – fogalmazott az államtitkár lapunk kérdésére. A nyolcadik hónap végéig összesen 859 milliárd forint hiány keletkezett a központi költségvetésben, ami nem éri el az egész éves terv 90 százalékát sem.

Az NGM szerint az idei költségvetési egyenleg alakulását pozitívan befolyásolták a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek. „Ezek a folyamatok a korábbi évekhez képest az év második felében fejtik ki a hatásukat” – teszi hozzá a gazdasági tárca.
Nem is az idei, hanem sokkal inkább a jövő évi költségvetés foglalkoztatja már az elemzőket, a gazdasági tárca azonban erről még nem beszél. A GKI Gazdaságkutató szerint a költségvetés strukturális egyenlege az idei romlás után jövőre sem fog javulni.

A szakértők nem hisznek abban, hogy a konvergenciaprogram számai megvalósíthatóak lennének. A Költségvetési Tanácsnak készített elemzésükben kiemelik, hogy a büdzsébevételek elmaradását és a növekvő kiadásokat újabb ad hoc közteheremeléssel fogják kompenzálni, így az adócentralizáció csökkenése valószínűtlen. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben várhatóan elmarad az államháztartás bevételi és kiadási oldalának hatékonyságjavulást eredményező strukturális átalakítása. A GKI szerint folytatódni fog a költségvetési egyensúly folyamatos egyedi beavatkozásokkal – adóemelésekkel és zárolásokkal – való biztosítása, ami tovább rontja a gazdaság növekedési képességét, miközben az eddigi problémák fő oka is éppen a növekedésellenes gazdaságpolitika volt.