Mindenkit meglepett a magyar GDP, most az is kiderült, hogy miért

2014 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,7, az előző negyedévihez képest 0,8 százalékkal növekedett.

A második negyedévben az ipar hozzáadott értéke 7,2, ezen belül a feldolgozóiparé 9,0 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül a közútijármű-gyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az építőipar teljesítménye 19,1 százalékkal emelkedett, ezen belül elsősorban az épületek és az egyéb építmények építése bővült. A mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben 5,6 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,5 százalékkal nőtt, összhangban az ipar teljesítményével. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,2 százalékkal növekedett.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,6 százalékkal csökkent, mivel egyrészt a lakáshitelezés élénkülése és a Növekedési Hitelprogram hatása ellenére a hitelkereslet és az új hitelkihelyezés változatlanul alacsony szinten maradt, másrészt a biztosítók tartalékai tovább nőttek.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,5 százalékkal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növekedése volt jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,9 százalékkal emelkedett.

A bruttó hazai termék 2014. második negyedévi, 3,9 százalékos bővüléséhez az ipar 1,6, az építőipar 0,6 és a szolgáltatások 1,2 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal növelte a GDP-t.

A háztartások tényleges fogyasztása 2014 második negyedévében 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,4 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra és a lakásszolgáltatások esetében nőtt a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében stagnálást, az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértek. A magyarok külföldi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,4 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a korábbi negyedévieknél gyorsabb ütemben, 18,7 százalékkal bővült. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene erőteljesen emelkedett. A nemzetgazdasági ágak döntő többségében a beruházási teljesítmény nőtt. A nagyobb súlyúak közül a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a mezőgazdaság területén jelentős bővülés történt. Az ingatlanügyletek beruházásai stagnáltak.

A bruttó felhalmozás 17,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 4,3 százalékkal nőtt.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 624 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 6,7, az import 7,3 százalékkal emelkedett. Az áruforgalom kivitele 6,7, behozatala 8,3 százalékkal növekedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,7, az importja 1,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó hazai termék 2014. második negyedévi, 3,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,0, a bruttó felhalmozás 2,9 százalékponttal járult hozzá. A kiviteli többlet ebben a negyedévben nem volt hatással a GDP növekedésére.

Az NGM úgy értékelte az adatokat: egyre egészségesebb és kiegyensúlyozottabb a növekedés szerkezete. Különösen kedvező szerintük, hogy a növekedés mellett a költségvetési egyensúlyt is meg tudtuk őrizni, vagyis a  hiány stabilan 3 százalék alatt marad, míg a fizetési mérleg jelentős többletet mutat.
 
A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja és a munkaerőpiacra is kedvezően hat - közölte a tárca.  

Az orosz-ukrán válság és az előző évi magas bázis miatt a növekedés üteme várhatóan a második félévben némileg lassul, de ezzel együtt is 2014-ben összességében 3,1 százalékos növekedés vár az NGM.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint ha a negyedéves összehasonlítást vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a második negyedévben már volt némi lassulás (0,8 százalék) az első negyedévi 1,1 százalékos negyedéves érték után. Mint elmondta, a várakozásoknak megfelelő volt az, hogy az ipari termelés húzta a növekedést, vélhetően a feldolgozóipar, és azon belül is az autógyártás, és a kapcsolódó beszállítói iparágak kiváló teljesítménye miatt. Az, hogy a nettó export ezúttal kismértékben rontotta a növekedést, nem is csoda, hiszen a KSH jelentősen lefelé húzta az kivitel növekedési számokat. Az import még az autógyárak miatt továbbra is robosztus exportbővülést is meghaladja, ami részben a fogyasztás, részben a beruházások élénkülésére vezethető vissza.
 
Az Erste továbbra is úgy gondolja, hogy az első félév kiemelkedő növekedése átmeneti, az elkövetkező negyedévek lassulást hozhatnak. Ez részben az egyre növekvő összehasonlítási bázisnak, részben pedig a főbb exportpartnereink romló kilátásainak és az állami beruházások várhatóan csökkenő dinamikájának köszönhető.