Túl vagyunk a növekedési csúcson, de dübörög a gazdaság

A beruházások kimagasló dinamikája mögött ugyan az EU-források koncentrált felhasználása a legjelentősebb tényező, de immár látványosan növekszik a versenyszféra beruházási aktivitása is. Az üzleti, intézményi környezet további javítására irányuló gazdaságpolitikai lépések esetén tartóssá válhat a jelenleg még komoly egyedi tényezőktől is megtámogatott növekedési ütem. A növekedést emellett az Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló források is segítik – vélik a TakarékBank közgazdászai.

Magyarország második negyedévi 3,9 százalékos, nyolcéves csúcsnak számító éves növekedési ütemével egyelőre listavezető az Európai Unió tagországai között. Elsősorban a vártnál lényegesen erősebb beruházási dinamikának köszönhetően 2014-ben korábbi előrejelzésünknél kedvezőbb ütemben, az elmúlt negyedévben prognosztizált 3,1 százalékkal szemben 3,5 százalékos ütemben bővülhet tovább a magyar gazdaság.

2015-ben a TakarékBank elemzői 2,9 százalékos növekedésre számítanak  a korábban várt 2,4 százalék helyett, amit elsősorban a lakossági fogyasztás megugrása eredményez. A megugrás főként a devizahitelesek helyzetének rendezését követő törlesztőrészlet-csökkenésnek köszönhető, amelynek egy részéből a lakosság korábban elhalasztott fogyasztását pótolja, de a javuló jövedelmi és munkaerőpiaci helyzet hatására a háztartások fogyasztása e nélkül is bővülő pályán maradna. A beruházási dinamika a magasabb bázisokon már szükségszerűen csökkenő pályán lesz, így 2016-ban a GDP-növekedés feltehetően, a csak lassabban élénkülő potenciális növekedési ütemnek megfelelő 2,5 százalékot éri majd el. 

Inflációs nyomás szinte továbbra sincs a gazdaságban, erre utal az ugyan még 2,5 százalékos, de lassú mértékben enyhülő maginfláció is. A fő inflációs mutató továbbra is jelentős egyedi hatásoknak kitetten (rezsicsökkentés, világpiaci élelmiszer- és energiaárak csökkenése) a zérus közelében van, és mindez feltehetően 2014 hátralévő utolsó negyedévében is igaz marad. Így az idei év átlagában mindössze 0,1 százalékos infláció várható.

Az infláció még a jövő évben is csak fokozatosan közelíti meg a jegybank középtávú célsávját (3±0,5 százalék), 2015-ben átlagos mértéke 2 százalékos, 2016-ban viszont már 2,8 százalékos lehet. Inflációs félelmek miatt tehát egyelőre nem, legfeljebb a pozitív reálkamat biztosítása miatt lesz szükség arra, hogy a Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdjen 2015 második felében, az év végére a TakarékBank elemzői legfeljebb 2,75 százalékig visszaemelkedő kamatszintre számítanak.

A munkaerőpiacon immár egyértelmű javulás figyelhető meg, noha továbbra is jelentős a szerepe az aktív állami foglalkoztatáspolitikának és a szabályozási környezet változásainak – emelik ki a TakarékBank elemzői. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor lényegesen komolyabb szerephez jutott a versenyszektor növekvő munkakereslete is. A fő tényező azonban továbbra is a közmunkaprogram volt, ami nyár végére 7,5-7,6 százalék közelébe is leviheti a munkanélküliségi rátát. 2014 egészének átlagában a munkanélküliségi ráta elérheti a 8 százalékot, ami a korábbi, 2013. évi 10,2 százalékos értékhez viszonyítva jelentős javulást mutat. A következő években ezen a téren további, lassabb ütemű csökkenés várható.

A korábban előre jelzettnél is magasabb gazdasági növekedés miatt a TakarékBank elemzői kimondottan alacsonynak látják annak kockázatát, hogy az államháztartás hiánya akár idén, akár 2015-ben meghaladná a 3 százalékos GDP-arányos küszöbértéket. Az államadósság idén várhatóan kevéssé csökken, de az elkövetkező két év folyamán a gyorsuló gazdasági növekedés ennek számottevőbb mérséklődését is elősegítheti. Így 2016 végére már akár 75 százalék közelében lehet az államadósság a GDP arányában.

A fizetési mérleg friss adatai a külső egyensúlyi helyzet további javulását mutatják.  Az előrejelzési horizontunkon jelentős marad az ország nettó külföldi finanszírozási képessége, bár a GDP-arányos többlet kezdetben enyhén, később nagyobb mértékben csökkenhet, de még 2016-ban is legalább 4 százalékosra várják a TakarékBank elemzői. A GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100 százalékára csökkenhet.

A meglévő, részben belföldi, részben külső eredetű kockázatok miatt a forint árfolyamában várhatóan még hosszabb ideig nem tükröződik a javuló makrogazdasági fundamentumok hatása. A nagy hitelminősítő cégek ebben az évben előreláthatólag már nem módosítják érdemben Magyarország adósbesorolását, így egészen 2015 végéig nem prognosztizálható érdemi forinterősödés, bár lényegesebb gyengülésre sem számítunk. A magyar gazdasági növekedésben lévő tartalékok azonban 2016-ban már a forint nominális erősödéséhez is vezethetnek.