Költségvetés: 2015 a 2,5 százalék éve lesz
Az elemzői várakozásoknál, az IMF és még az MNB prognózisánál is nagyobb, évi átlagban 2,5 százalékos 2015-ös gazdasági növekedéssel számolt a jövő évi költségvetés tervezésekor a kormány – értesült a Világgazdaság. A becslés ugyanakkor nem feltétlenül árulkodik túlzott optimizmusról. A kabinet 2014-re hivatalosan már 3,1 százalékos bővülési ütemet vár (az MNB 3,3 és az IMF 2,8 százalékos jóslatával szemben), ami jóval nagyobb az eredetileg tervezett – és a konvergenciaprogramban is szereplő – 2,3 százalékos előrejelzésnél. A jövő évre várt 2,5 százalékos növekedés viszont nem változott.
Konzervatív tervezésre utal a visszafogottabb inflációs prognózis is. A tárcáknak megküldött tervezési paraméterekben 2,5 százalékos átlagos fogyasztói árnövekedést jeleztek előre, ami megegyezik a jegybank várakozásával. Vagyis: a nyugdíjak számításánál reálisabb inflációs előrejelzésből indulhatnak ki. Emiatt 2015-ben nem várható az ideihez vagy a tavalyihoz hasonló jelentős reálnyugdíj-növekedés. A 2013-as 5,2 százalékos, és az idei 2,4 százalékos emelés elvben a várt inflációval volt azonos, ám a rezsicsökkentés miatt az árak se emelkedtek, így a nyugdíjak reálértéke az elmúlt két évben 5,8 százalékkal nőtt.
A mostani inflációs becsléssel csak a reáléréküket örzik biztosan az idősek ellátásai. Mindez – a másik oldalról – óriási megtakarítást is hoz azonban. A nyugdíj az államháztartás legnagyobb kiadási tételét jelenti, az összes költés több mint 19 százalékát teszi ki ez a tétel. Ami annyit jelent, hogy egy százalékponttal kisebb emelés évi 30 milliárd forint spórolást jelent a büdzsében.
Erre azért is szükség lehet, mert a jövő évi költségvetést sok minden eleve meghatározza. Ilyen a hiánycél tartása: a kormány a konvergenciaprogramban tavasszal 2,8 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt. Ezt segíti, hogy az elszámolás változása (az ESA 2010-es bevezetése) miatt a nemzeti össztermék nominális értéke is nagyobb lesz, de így is szükség lehet a fegyelmezett gazdálkodásra. A kormányzat vállalta ugyanis, hogy több mint duplájára emeli a hadügyi kiadásokat: Nato-tagként már a nemzeti össztermék 2 százalékát kell erre a célra fordítani tíz éven belül (jelenleg 0,75 százalékos az arány). Ez összesen több mint 200 milliárd forintos kiadási többletet jelent, ám a jövőre szükséges emelést a kabinet egy huszárvágással megoldotta.
A Világgazdaság úgy tudja: a pápai katonai reptér fejlesztése kiemelt feladat lehet jövőre, amit hadügyi költésnek lehet elszámolni a Nato felé. Ugyanakkor – mint arról beszámoltunk – a repteret megnyitnák a civil forgalom előtt is, és egy logisztikai bázis létrehozásával biztosítanák a beruházás megtérülését.
Az is egyre biztosabbnak látszik, hogy a költségvetésben – amelyet az előzetes terveknek megfelelően tegnap a Költségvetési Tanácsnak benyújtottak, és a jövő héten terjesztenek az Országgyűlés elé – nem lehet nagy változásokra számítani. Emelkedő reálbérek, kiszámíthatóság, csökkenő adósság és növekedés – kormányzati forrásaink így jellemezték a jövő évi, a hivatalos nyilatkozatokban a „bankok elszámoltatásának költségvetése”-ként aposztrofált dokumentumot. Az elszámoltatáshoz valószínűleg kevés dolog kapcsolódik majd közvetlenül (hacsak nem egy pénzintézeteknek adott, ehhez köthető leírás a bankadóból). Valószínű, hogy kimarad a nagy ellátórendszerek gyors átalakítása is. Erre utal, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap az Országgyűlésben azt mondta: nem lesznek megszorítások sem idén, sem jövőre. Ez annyit jelent, hogy nem csökken semmilyen szociális támogatás értéke – ám arról sincs feltétlenül szó, hogy növekedne. Példa a közlekedési támogatások alakulása, ezek értékét az idei szinten fagyasztják be.
A bürokráciacsökkentés maradt még cél, ám ezzel kapcsolatban is egyre óvatosabbá vált a kormány: most már nem feltétlenül van szó az összes háttérintézmény kötelező beolvasztásáról, bár korábban ezt tervezték. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke mindenesetre a közszolgálati rádióban már az újonnan létrejött struktúra ésszerűsítéséről beszélt, megemlítve persze, hogy az állami működésre fordított kiadások arányát csökkenteni kellene.
Alapjáraton tartott egészségügy
A kormány elfogadta az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó terveket, az ágazat jövőre több pénzhez jut majd – mondta az egészségügyért felelős államtitkár tegnap a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Mint Zombor Gábor fogalmazott, a kórházak adósságának rendezésére „egy jelentősebb összeg” áll majd rendelkezésre. Úgy tudjuk, az államtitkár 80 milliárd forintot kért, de legfeljebb 50 milliárd forintot kap erre az ágazat. Így viszont elmarad az államtitkár által remélt tabula rasa, és nem indulhatnak tiszta lappal januárban a kórházak, amelyek össztartozása addigra, ha marad a jelenlegi tendencia, ismét a százmilliárdot súrolhatja.Ettől függetlenül, értesüléseink szerint arra lesz pénz, hogy a kórházak már év közben hozzájussanak ahhoz az egyébként mindig év végén, konszolidációként juttatott többletbevételhez, amely hozzásegíti őket lejárt számláik rendezéséhez. Ez pedig azért nagyon fontos, mert csak a lejárt tartozások késedelmi kamata évi 6–8 milliárd forintot tesz ki.
Zombor Gábor jelezte: a háziorvosok többletfeladatainak ellátására tízmilliárd forinttal több pénz jut jövőre, elsősorban annak érdekében, hogy hogy magasabb szintű ellátást biztosítsanak a háziorvosok, amihez szorosan kapcsolódnak majd a népegészségügyi feladatok. Ez lapunk információi szerint azt jelenti, hogy az eddigi kampányszűrések helyett a háziorvosok, pontosabban a náluk foglalkoztatott segéd-egészségőrök, egészségfejlesztési szakemberek rendszerszeresen szűrik majd a leggyakoribb betegségekre a lakosságot. Ezzel munkahelyek is létesülhetnének, mégpedig úgy, hogy a háziorvosi szolgálatok, mint mikrovállalkozások uniós forrásból kaphatnának támogatást erre.
A tízmilliárdos többletjuttatással azonban a háziorvosi szolgálatok nincsenek kint a vízből, különösen, hogy ez az összeggel nem csak a háziorvoslást, hanem a teljes alapellátást támogatnák, amibe beletartozik a háziorvosi ügyelet, a gyermek-háziorvosi és az az iskola-egészségügyi szolgálat is.
Ettől függetlenül, értesüléseink szerint arra lesz pénz, hogy a kórházak már év közben hozzájussanak ahhoz az egyébként mindig év végén, konszolidációként juttatott többletbevételhez, amely hozzásegíti őket lejárt számláik rendezéséhez. Ez pedig azért nagyon fontos, mert csak a lejárt tartozások késedelmi kamata évi 6–8 milliárd forintot tesz ki.
Zombor Gábor jelezte: a háziorvosok többletfeladatainak ellátására tízmilliárd forinttal több pénz jut jövőre, elsősorban annak érdekében, hogy hogy magasabb szintű ellátást biztosítsanak a háziorvosok, amihez szorosan kapcsolódnak majd a népegészségügyi feladatok. Ez lapunk információi szerint azt jelenti, hogy az eddigi kampányszűrések helyett a háziorvosok, pontosabban a náluk foglalkoztatott segéd-egészségőrök, egészségfejlesztési szakemberek rendszerszeresen szűrik majd a leggyakoribb betegségekre a lakosságot. Ezzel munkahelyek is létesülhetnének, mégpedig úgy, hogy a háziorvosi szolgálatok, mint mikrovállalkozások uniós forrásból kaphatnának támogatást erre.
A tízmilliárdos többletjuttatással azonban a háziorvosi szolgálatok nincsenek kint a vízből, különösen, hogy ez az összeggel nem csak a háziorvoslást, hanem a teljes alapellátást támogatnák, amibe beletartozik a háziorvosi ügyelet, a gyermek-háziorvosi és az az iskola-egészségügyi szolgálat is. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.