A magyar GDP még most sem érte el a válság előtti szintet

Az EU-csatlakozást követően megállt a dinamikus növekedés Magyarországon, szemben a régió többi országaival, ahol fent tudták tartani a gyorsabb felzárkózási ütemet. Tíz év alatt 30 százalékpontos lemaradást tudtunk felhalmozni a visegrádi régió országival szemben, és a növekedési képesség egészen 2011-ig romlott – mondta Virág Barnabás.

A költségvetés nagy hiányt halmozott fel a válság előtt, miközben a háztartások is eladósodtak, így az euróövezet perifériájához hasonlítottunk. Az elmúlt 40 évben minden évtizedben megjelent a kormányzati túlköltekezés, amit a külföld finanszírozott, ez mindig jelentős növekedési áldozattal járt – hangsúlyozta az MNB igazgatója. A ’70-es évek második felében és a rendszerváltást követően is erről volt szó.

Az eurózóna lemaradt az Egyesült Államoktól az elmúlt években a kilábalás során, ez pedig nem jó hír, hiszen Magyarország az euróövezethez integrálódott. A válság rontja a hosszú távú növekedési kilátásokat, Európa fele olyan gyorsan növekedhet, mint a válság előtt.

Magyarországon javult a fizetési mérleg és a költségvetés egyenlege is, ami tartós folyamattá kezd válni. A GDP egyelőre nálunk is elmarad a válság előtti értéktől, ahogy az eladósodottabb országokra is jellemző.

A sikeres felzárkózás inkább ritka kivétel, mint általánosság – vélekedett Virág Barnabás. Elég nehéz kitörni a közepesen fejlett kategóriából, ez csak a dél-kelet-ázsiai országoknak és az európai perifériának sikerült.

A felzárkózáshoz általános receptet nehéz adni, de vannak kötelező elemek. Magas beruházási ráta, növekvő termelékenység és a foglalkoztatási ráta emelkedése is kell ehhez. Nincs értelme sikeres felzárkózásban reménykedni a beruházások és a termelékenység növekedése nélkül – hangsúlyozta.

Az MNB szerint a fenntartható növekedési ütem a válság előtt lassabb lett volna: a túlzott eladósodás fél százalékpontot adott hozzá a válság előtti növekedéshez, a kilábalás viszont egy százalékkal alacsonyabb volt, mint a pénzügyi és üzleti ciklusoktól szűrt növekedés.

Ha a beruházási ráta 20 százalék közelében marad hosszabb távon, akkor 2-2,5 százalék közelében van a fenntartható adósságpálya melletti növekedési ütem. Minimum 25 százalékos tartós beruházási ráta kell ahhoz, hogy 3,5-4 százalékkal növekedjen a gazdaság.

A demográfiai trendek egyre inkább korlátozzák a bevonható munkaerő létszámát, trendszerűen csökkenni fog a munkaképes korúak száma. Az évtized második felében már nem növelhető az aktívak száma, ami figyelmezető jel. Hozzátette, hogy az alacsony képzettségűek aktivitási rátája jelenleg alacsony, ezért kiemelten fontos az oktatás. A kis cégek termelékenysége jelentősen elmarad a nagyokétól, vagyis a kkv-k helyzetének javítása fontos.

A hozzáadott érték növekedését szolgálhatja, ha a magyar cégek a globális termelési láncokba úgy integrálódnak, amely a szolgáltatások részarányának növelésével jár, ami jelenleg elmarad az európai átlagtól.

Virág Barnabás kiemelte, minél kedvezőbb a gazdaság intézményrendszerének megítélése, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz a felzárkózás. Fogyasztás helyett az export és a beruházás a meghatározó növekedési tényező, diverzifikált exportszerkezettel. Szerinte hitel helyett erősebb működőtőke beáramlás szolgálhatja a felzárkózást.