Felültervezte a kormány a költségvetési bevételeket

Bőven a tervezezett infláció felett növekednek jövőre az állam bevételei, ennek azonban nem az adók emelése a legfőbb oka, hanem a forrásoldal igencsak optimista becslése. A főbb elvonásokból összesen a hivatalos kimutatások szerint 5,7 százalékkal szed be többet az ideihez képest az állam, ám valójában csak 2,8–3 százalékkal emelkednek az adó- és járulékbevételek. A hivatalos számokban ugyanis megjelenik a társadalombiztosítás és a költségvetés közötti új elszámolás, ami a központi büdzsé kiadási oldalát (a tb-támogatásokat) csökkenti, de alaposan megdobja a járulékbevételeket. A járulékok nélkül számolva emelkednek 2,8 százalékkal a bevételek, ami azt is jelenti, hogy az állam a tervezett 1,8 százalékos inflációt meghaladó mértékben növeli az elvonási tételeket.

A legnagyobbat a büdzsé az áfával nyeri; összesen közel 158 millárd forinttal szednének be több forgalmi adót az ideinél, de azt nem tudni pontosan, miért növekszik az összeg ilyen mértékben, vagyis 5,2 százalékkal. A költségvetési terv szerint ugyanis a lakosság rendkívüli mértékben emeli majd a fogyasztását annak hatására, hogy a bankok az elszámoltatás végén csökkentik majd a törlesztőrészleteket, ám a prognózis szerint a háztartási kiadások így sem emelkednek 2,6 százaléknál jobban. Ez annyit jelent, hogy az 1,8 százalékos inflációval számolva 4,4 százalékkal növekedhetnek a bevételek, ami 134 millárd forintot meg is magyaráz a tervezett bevételnövekedésből. De többet nem: az ezen felül betervezett 23 milliárd forint többletbevételt a kabinet ismét a fehéredéssel magyarázza, szerintük ugyanis az új útellenőrzési rendszer több tízmilliárdos hasznot hajt majd a csalások kiszűrésével.

Könnyebb magyarázatot találni a személyi jövedelemadó bevételeinek növekedésére. Ezen a soron az idei tervekhez képest 5,7 százalékkal emelték meg a bevételi várakozást. Ez a tervezett 3,4 százalékos bruttó bérnövekedéshez képest ambiciózusnak tűnhetne. Csakhogy a kormány jelentősen megemeli a cafetaria adóját – csak ebből 40 milliárd  forintos többletre tehet szert –, miközben az idén a tervezettnél több is jön be, vagyis más bázisról indul a számítás. Azt nem tudni, milyenről, a kormány jó ideje nem teszi közzé az adott évre vonatkozó prognózisait.

Így aztán csak sejthetjük, hogy a várakozásoktól elmaradó idei bevételek játsszák a fő szerepet a cégautó és a jövedéki adóból várt bevétel mérséklése, vagy a jobb teljestmény a regisztrációs és a gépjárműadó jelentős – az idei tervekhez mért 16, illetve 20 százalékos – növekedése mögött. Ahogyan az is csak a számokból látszik, hogy a nemzetgazdasági tárca feladja a 2010 után feltalált kisvállalkoyási adókért vívott harcát: a kata és a kiva jelentéktelen bevételi forrásként szerepelnek tovább a büdzsében, míg a szocialisták evájában már növekedéssel számolnak. (Eddig folyamatosan az eva csökkenését és a kiva–kata páros előretörését jósolgatták, csak hogy később konstatálják, hogy nem így lett).

Valódi és könnyen megmagyarázható bevételcsökkentés a tranzakciós illetéknél lesz: itt több mint 7 milliárd forintot enged a kormány, hogy a kártyás fizetéseket továbbra is ingyenesen tarthassák a bankok.

A kormány képviselője a gazdasági bizottság szerdai ülésén nyújtja be a távközlési adó tervezett kiterjesztésének visszavonásáról szóló javaslatot - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján.

A parlament úgy fog szavazni a jövő évi adócsomagról, hogy az már nem tartalmazza a távközlési adó kiterjesztését - tette egyértelművé. Rogán Antal azt is elmondta, hogy a keddi frakcióülésen arra kérték a kormányt, négy év alatt fokozatosan közmunka-lehetőséggel váltsák ki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat. A kormánypárti képviselőcsoportok tanácskozásán az is felmerült, hogy valamilyen módon kössék munkavállaláshoz a családi pótlékot. A frakció annak megvizsgálására kérte a kormányt, hogy ez lehetséges-e.

Milliárdos engedmények
Az OTP Banknak adott ötmilliárd forint értékű ajándék (az ukrán veszteségek egy részének adócsökkentő tételként megjelenő elszámolása) a legnagyobb jövőre adott kedvezmény –  legalábbis az ezeket összesítő, a költségvetésben közölt kimutatás szerint. Az állam e szerint összesen mintegy jövőre hétszázmilliárd forintról mond le kedvezmények formájában (ezt sávos becsléssel adjók meg 672,4 és 724,6 millárd közé téve a számot). A legnagyobb tételt a gyerekkeddvezmény jelenti (több mint 200 milliárdot), amit most már együtt kezelnek a táblázatban az új házasok kimutathatlanul kicsiny kedvezményével.