Kétezer milliárd dolláros ösztönzés

A vártnál hamarabb hazaindult az ausztráliai Brisbane-ből Vlagyimir Putyin, de csak azért, hogy a 18 órás út során négy órát alhasson, és hétfőn kipihenten indulhasson munkahelyére. Sok elemző más sejtett a korábbi indulás hátterében. A G-20-ak csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők hangot adtak aggodalmuknak az ukrajnai válság súlyosbodása, és az ebben vállalt orosz szerep miatt, s a tanácskozás során lényegében elszigetelték Putyint.

A vendéglátó ausztrálok azonban igyekeztek az eredeti témánál, vagyis a világgazdasági ösztönzésnél maradni. A záróközleményben örömmel nyugtázták, hogy a korábban meghirdetett célt, a 2018-ig elérendő kétszázalékos növekedési többletet – a 2013-as prognózishoz képest – elérhetik, sőt kicsivel meghaladhatják, ha a vállalt kötelezettségeket teljesítik. Ez annyit tesz, hogy kétezer milliárd dollárral serkentik a globális növekedést.

A találkozóval egy időben a húszak szakszervezeti szövetségei is Brisbane-ben találkoztak, s úgy találták, hogy a meghirdetett programot igencsak nehéz lesz teljesíteni, mert nincs benne utalás a magasabb béreken keresztül megvalósuló keresletbővítésre és minőségi munkahelyek teremtésére. A szakszervezeti vezetők szerint a jövő évi csúcson alighanem arról lesz szó, hogyan kezeljék a még magasabb munkanélküliségi rátát.

A záróközlemény és a hozzá csatolt akcióterv azonban a növekedés serkentésére összpontosít, és több munkahelyet ígér. A világ nemzeti össztermékének 85 százalékát adó G-20 adatai azt mutatják, hogy globálisan 200 millió embernek nincs munkája, 30 millióval többnek, mint a válság előtt. Ráadásul az állástalanok hatalmas tömegből 75 millió fiatal. Az ő helyzetük külön figyelmet érdemel, s voltaképpen ez az egyik újdonsága a tanácskozásnak. A jövő évi munkatervbe bevették e társadalmi probléma kezelésének kérdését.

A másik érdekesség, hogy ausztrál kezdeményezésre infrastruktúra-fejlesztési tanácsadó, információs központot hoznak létre. A cél, hogy elsősorban a magánvállalkozók megismerhessék, milyen gazdaságösztönző beruházási terveken dolgoznak a tagországok. A növekedés serkentéséhez azonban szabad kereskedelemre, a hálózatos iparágakban nagyobb versenyre, s a korrupció elleni küzdelemre is szükség lesz.

S az információcsere lehet az egyik legjobb fegyver a határokon átnyúló adóelkerülési trükkök visszaszorítására. Ha a G-20 tagországai ténylegesen vállalják, hogy tájékoztatják egymást, hol képződtek valójában a profitok, s azok után hol kellene adózni, nem kizárt, áttörést érhetnek el, bár a téma régóta hever az asztalon.

Támogatták az állam- és kormányfők a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) azon kezdeményezését, amely szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer működése szempontjából létfontosságú bankoknak nagyobb veszteségelnyelő képességgel kell rendelkezniük, hogy esetleges nehézségek esetén ne az adófizetők pénzéből mentsék meg őket.

Ebola és klíma

Szavakban erőfeszítéseket sürgettek, de pénzügyi kötelezettségeket nem vállaltak a húszak az ebola járvány megfékezésére és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a csúcs eredményeit illetően ez sokakban csalódást keltett. Az ebola terjedésének akadályozására a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kellene megtalálniuk a pénzforrásokat. S bár a csúcs előtt Pekingben bejelentett amerikai-kínai megállapodás a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására kedvező fejleménynek tekinthető, elemzők már azt is figyelemre méltónak találták, hogy a záróközleménybe egyáltalán bekerült egy bekezdés, amely az ENSZ keretében megrendezendő jövő évi párizsi konferencia eredményes