Az idei szabályok szerint ugyanis ha a marketing-anyag közzétevője (az újság, a televízió vagy az online médium) nem ad arról nyilatkozatot, hogy megfizeti a reklámadót, akkor azt – évi 2,5 millió költés felett a reklámkiadás 20 százalékát – a hírdetés fealadójának kell befizetnie.
További büntetés, hogy a hirdetés ez esetben nem számolható el költségként (pontosabban: növelni kell vele a társasági adóaalapot).
Némi probléma, hogy a Facebook és a Google nem igazán szeretne reklámadót fizetni, de még levelezni sem erről: valójában a külföldi cégek nem nagyon válaszolgatnak arra a kérdésre, hogy ők megfizetik-e a reklámadót. Jövőre ez nem lesz gond (elég igazolni, hogy kérték a nyilatkozatot, és az adóhatóságnak elküldeni, hogy nem válaszoltak nekik), idén azonban jön az adó és az elszámolási bűntetés minden augusztus közepe után feladott külföldi online hírdetésre.
Balogh László szerint a büntető-teher azonban megúszható egy ügynökség közbeiktatásával. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a reklámadó-fizetési kötelezettség csak a nyilatkozatot nem adó médiumokkal közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőt (vagyis jelen esetben csak az ügynökségeket) terheli.
Ha tehát a reklámügynökségek nyilatkoznak a megbízóiknak arról, hogy reklámadó-fizetési kötelezettségüket teljesítik (vagy arról, hogy ilyen náluk nem merül fel), akkor a reklámozók mentesülnek a társasági adófizetési kötelezettségük alól is – állítja a szakértő. Úgy véli, az ügynökségek a nyilatkozatok kiadásával sem járnak rosszabbul, mivel adófizetési kötelezettségük a nyilatkozat kiadásától függetlenül fennáll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.