Amerikáé lehet a főszerep Davosban

Miként a Világbank friss előrejelzése is rámutatott, lassul a világgazdaság növekedési üteme, csupán egyetlen ország emelkedik ki a teljesítményével. Az Egyesült Államok, amelyet segít az olajárak csökkenése is és az a tény, hogy a Szilícium-völgy megőrizte vezető szerepét a globális innovációs versenyben. Minden jel arra utal, hogy az amerikai tapasztalat iránt nagy érdeklődés mutatkozik majd Davosban, ahol a jövő hét elejétől gyűlnek össze a világ vezető politikusai és üzletemberei. Azt már bejelentették, hogy részt vesz az informális tanácskozáson John Kerry amerikai külügyminiszter, Angela Merkel német kancellár, Li Ko-csiang kínai kormányfő, valamint Jack Ma, az Alibaba elnöke, Bill Gates, a Microsoft alapítója és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója.

Az a befolyásos társaság, összesen kilencszáz ember rakta össze a Globális kockázatok című anyagot, amely csütörtökön jelent meg. A világgazdasági fórum részvevői számára idén az államközi konfliktusok éleződése a legnagyobb és legvalószínűbb veszély. A korábbi években inkább a jövedelmi különbségek növekedését helyezték az első helyre, ám az orosz-ukrán viszálytól az Iszlám Állam megjelenéséig egyre több nemzetközi válsággóc keletkezik.

A tizedik alkalommal közreadott felmérésben most kerül első helyre a nemzetközi konfliktus, mint veszélyforrás. A jövő heti találkozó előtt ezért mondta Klaus Schwab, a davosi fórum alapítója és ügyvezető elnöke, hogy keresztúthoz érkezett a világ: a gyűlölködés, a fundamentalizmus feszíti szét egyrészről, a szolidaritás és az együttműködés eszménye próbálja összetartani másrészről. – Mindkét erő megmutatkozott a múlt heti párizsi terrortámadások idején – mondta.

Az első tíz legvalószínűbb kockázat és lehetséges hatás közé sorolják a részvevők a természeti katasztrófák előfordulását, a vízhiányt, a fertőző betegségek terjedését, s hogy nem tudunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A fő aggodalmak sorát szaporítja, hogy a globális kommunikáció megkönnyíti az adatlopást, és a mind gyakoribb kibertámadások végrehajtását is.

A gazdasági vészjelek elsősorban a munkaerőpiacról érkeznek. A magas munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság súlyos társadalmi és – a nacionalizmus erősödése miatt – politikai kérdéseket vet fel. De nem került le a listáról a fiskális válság, a piaci buborékképződés témaköre sem.

A Globális kockázatok kiadvány összesen 28 kihívást azonosít és ezekhez 13 világtrendet rendel. Ezek szoros hálót alkotnak. A lakosság elöregedése például nyilvánvalóan feszegeti a fiskális határokat, miközben a foglalkoztatási helyzetet is érinti, ezen keresztül pedig próbára teszi a társadalom összetartó szövetének teherbíró képességét. A jövedelmi különbségek növekedése, a társadalmi polarizáció aláássa a szociális stabilitás építményeit. A feltörekvő országok gyarapodó középosztálya szintén a társadalmi feszültségeket fokozhatja.

Az egymáshoz szorosan kötődő jelenségekre és folyamatokra egyáltalán nem könnyű globális válaszokat találni. Az utóbbi évek gazdasági válsága csak súlyosbította a helyzetet. S minthogy ezek a kockázatok nem ismernek határokat, kezelésük szélesebb összefogást igényelne, ám hiányzik a bizalom, hogy átfogó megoldások szülessenek nemzetközi szinten.

a szintetikus biológia beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtet, miközben súlyos etikai és nemzetbiztonsági kérdéséket vet fel.

a szintetikus biológia beláthatatlan lehetőségekkel kecsegtet, miközben súlyos etikai és nemzetbiztonsági kérdéséket vet fel. -->