GMO: szabad kezet kaphat hazánk

Tavasszal hatályba léphet az az új uniós jogszabály, amely nagyobb szabadságot ad a tagországoknak, hogy saját hatáskörben döntsenek a génkezelt organizmusok (GMO) előállításának a tilalmáról. Az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezetet tegnap fogadta el az Európai Parlament. Ez alapján az egyes tagországok bizonyos okok alapján betilthatják a köztermesztést az unióban egyébként engedélyezett GM-fajták esetében is.

Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. Az államok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak. Azoknak, amelyek engedélyezik, gondoskodniuk kell arról, hogy a GM-növények ne szennyezhessenek egyéb fajtákat, és ez a szennyezés semmiképpen nem terjedhet az országhatáron át. A tiltás bevezetése előtt a GMO-t előállító cég elfogadhatja piaci engedélyének korlátozását, a tagállam viszont egyoldalúan akkor is érvényesítheti a termény betiltását, ha a gyártó vitatja a lépést.

Jelenleg az unióban egy GMO-ról két bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak.

A bonyolult döntéshozatal, illetve a tagországok közötti kibékíthetetlen ellentétek miatt ugyanakkor az uniós engedélyezési eljárás is rendkívül lassú. Arra is volt eset, hogy egy fajta engedélyezése több mint tíz évet vett igénybe – ilyen volt a BASF által ipari felhasználásra kifejlesztett „Amfora” burgonya, amelynek a termesztésétől végül elállt a német cég. Az egyetlen valóban termesztett növényfajta a Monsanto MON810 kukoricája.

A most megszavazott jogszabály elfogadása sem ment egyik napról a másikra: az indítványt 2010-ben nyújtotta be az Európai Bizottság, az uniós intézmények közötti megegyezést a tagországokat tömörítő Tanácson belüli viták hátráltatták – jegyezte meg közleményében az EP sajtószolgálata.

Ugyancsak a tagországok közötti vita lehet a magyarázat arra, hogy a génkezelt organizmusok ügye nem kerül bele az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásba (TTIP) sem. A magyar kormányt ennek ellenére többször jelezte: a TTIP-t csak akkor hajlandó elfogadni, ha ezáltal nem csorbulnak jogai a GMO-k tiltásával kapcsolatban.

A Földművelésügyi Minisztérium az EP-szavazás után azt közölte: a magyar érdekek érvényesültek. „Magyarország több mint négy éve folyó tárgyalások során mindvégig arra törekedett, hogy legyen a kezünkben egy hatékony eszköz, amely alapján egyszerűbb a tiltás, mint a jelenlegi rendszerben. Hazánknak meghatározó szerepe volt a megállapodás elérésében” – közölték. Magyarország mellett egyébként Ausztria, illetve az unió szempontjából meghatározó Franciaország és Németország is kategorikusan ellenzi a GMO-k termesztését.