London pénzügyi helyzete forogna kockán, ha kilépne a Királyság az EU-ból

Gary Cohn, akit a BBC televízió a davosi Világgazdasági Fórumon szólaltatott meg, az interjúban alig burkoltan figyelmeztette a brit kormányt arra, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, azzal a citybeli pénzügyi szektor és az ahhoz kapcsolódó teljes szolgáltatási háttérágazat londoni jelenlétét tenné kockára.

"Nagy foglalkoztatók vagyunk, nagy adófizetők vagyunk, a pénzügyi szolgáltatási szektor (londoni) jelenlétének hatalmas továbbgyűrűző foglalkoztatási hatása is van, itt vannak a jogi és a könyvvizsgáló cégek és az összes többi olyan szolgáltató vállalat, amelyeknek alkalmazottait közvetve vagy közvetlenül szintén mi foglalkoztatjuk" - fogalmazott a City pénzügyi szektorára utalva a Goldman Sachs elnöke.

Cohn hozzátette: mindezek alapján Nagy-Britannia számára alapvető fontosságú, hogy e pénzügyi szolgáltatási ágazat Londonban maradjon. "Mindannyian Londonban szeretnénk maradni, London az európai központunk, és remélhetőleg itt tudunk maradni" - tette hozzá.

A bankelnök szerint a City pénzügyi központja "hatalmas gazdasági hajtóerő", amelynek jelenléte "drámai hatást" gyakorol a brit gazdaság egészére "a befizetett adóktól kezdve a londoni éttermek forgalmáig".

"Nem tudom elképzelni, hogy ezt a pénzügyi erőközpontot mivel lehetne helyettesíteni a brit gazdaságban" - mondta a Goldman Sachs vezetője.

A brit üzleti szféra is egyértelműen a brit EU-tagságot pártolja.

A brit gyáripar cégeinek szövetsége (EEF) által nemrégiben elvégzett ágazati felmérés szerint a brit feldolgozószektor vállalkozásainak 85 százaléka kívánja a brit EU-tagság fennmaradását, és mindössze 7 százalékuk szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az unióból.

Nem sokkal korábban a legnagyobb brit vállalatok vezetői - köztük Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Nicolas Petrovic, a Eurostar szuperexpresszeket üzemeltető cég vezérigazgatója - szinte példátlan, közösen megfogalmazott nyílt levélben hívták fel a kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (13 ezer milliárd és 38 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent; ez háztartásonként 1200-3500 font közötti éves jövedelmi plusznak felel meg.

David Cameron brit miniszterelnök két éve bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad az idei parlamenti választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron egy minapi BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások nem hozzák a London által várt eredményeket, akkor ő a népszavazás kampányában szorgalmazná-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból - csak annyit mondott, hogy ebben az esetben semmilyen lehetőséget nem zár ki.