Obama hazavitetné a profitot

Csaknem 4 ezer milliárd dolláros költségvetésre szóló javaslatot terjesztett elő tegnap Barack Obama az USA demokrata párti elnöke az októberben kezdődő 2015/2016-os költségvetési évre, az előirányzott 474 milliárd dolláros hiány a GDP 2,5 százalékának felel meg. A republikánus többségű kongresszus elé kerülő javaslattal Obama egyszersmind a 2016-os kampány alaphangját is meg akarta adni – vélik elemzők – , a benne felvázolt fiskális útiterv ráadásul tíz évre szól. Ennyi időre tervezik stabilizálni például a fenti deficit/GDP-arányt, és a javaslat azt is előre vetíti, hogy a következő tíz évben összesen mintegy 1,8 ezer milliárd dollárral csökkenhet a hiány, mindenekelőtt az egészségügyi, a bevándorlási, valamint az adóreform hatásai nyomán.

Ez utóbbinak az egyik tétele azonnal nagy visszhangot váltott ki: Obama keményen megadóztatná az egyesült államokbeli vállalatok külföldön szerzett nyereségét. Az évek során felhalmozott, az Audit Analytics becslése szerint tavaly már összesen több mint 2,1 ezer milliárd dollárt elérő profitra kivetnének egy egyszeri 14 százalékos adót, cserébe viszont a cégek minden további sarc nélkül hazavihetik a mindeddig külföldön tartott összegeket (az egyszeri adót akkor is meg kell fizetni, ha ezt nem teszik meg). Utána pedig külföldi nyereségük évi 19 százalékával járulnának hozzá az USA büdzséjéhez az olyan multinacionális társaságok, mint a General Electric vagy a Microsoft (az USA-ban a társasági nyereségadó alapból 35 százalék, számos kedvezménnyel).

Az egyesült államokbeli székhelyű vállalatok most leszámítják ottani adóalapjukból a profit külföldön keletkezett és befektetettnek minősített részét, mert a törvény lehetővé teszi az adózás elhalasztását, amíg haza nem utalják a megfizetett külföldi adóval csökkentett összeget. A Bush-kormányzat 2004-ben már meghirdetett egy önkéntes amnesztiát – akkor a cégek kedvezményes adó terhe mellett repatriálhatták külföldön keletkezett profitjukat –, de nem sok sikerrel. Az első kommentárok szerint a mostani tervezet már a republikánusok ellenállásán elbukhat, a BBC úgy tudja, a párt költségvetési szakértői saját javaslattal állnak elő néhány héten belül.

A pénzt lenne mire költeni: a tervek szerint 6 százalékkal növelnék például a kutatás-fejlesztési kiadásokat, emellett létrehoznának egy infrastruktúra-fejlesztési bankot, összevonnának viszont különböző kormányzati hatóságokat. (Obama korábban szorgalmazta egyes kereskedelmi hatóságok összevonását is, de ezt már levették a napirendről.) Szerepel a tervezetben az a korábban már ismertté vált elgondolás is, hogy a tőkenyereség-adó felső kulcsát 23,8 százalékról 28 százalékra emelik, illetve hogy bezárnak egyes kiskapukat az örökség utáni adózásban is.

Az Egyesült Államok szövetségi adóssága már meghaladta a 18 ezer milliárd dollárt, ez megközelíti a tavalyi becsült GDP 104 százalékát; az utolsó hivatalos adat 2013 végéről való, akkor az USA államadóssága a GDP 101,5 százalékára rúgott.

A tárgyalások napirendjén az ukrán válsággal, a terrorelhárítással, az Iszlám Állammal, Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos kérdések szerepelnek majd. Ugyancsak szó esik majd a gazdasági növekedésről, a kereskedelemről, a klímaváltozásról és a legfejlettebb államokat tömörítő G7-csoport júniusban esedékes csúcstalálkozójáról, amelynek házigazdája Németország lesz. Obama és Merkel múlt heti telefonbeszélgetésükkor egyetértettek abban, hogy az ukrajnai válság újbóli elmélyülésével kapcsolatban Oroszországot terheli a felelősség a szakadárok támogatása és a minszki fegyverszüneti megállapodásban foglalt kötelezettségek be nem tartása miatt.

A tárgyalások napirendjén az ukrán válsággal, a terrorelhárítással, az Iszlám Állammal, Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos kérdések szerepelnek majd. Ugyancsak szó esik majd a gazdasági növekedésről, a kereskedelemről, a klímaváltozásról és a legfejlettebb államokat tömörítő G7-csoport júniusban esedékes csúcstalálkozójáról, amelynek házigazdája Németország lesz. Obama és Merkel múlt heti telefonbeszélgetésükkor egyetértettek abban, hogy az ukrajnai válság újbóli elmélyülésével kapcsolatban Oroszországot terheli a felelősség a szakadárok támogatása és a minszki fegyverszüneti megállapodásban foglalt kötelezettségek be nem tartása miatt. -->