Érdemes lehet Afrikával üzletelni

Afrikában 1,2 milliárdan élnek és idén ismét ez a kontinens fog a legdinamikusabban növekedni a világgazdaságban. Az ilyen irányú nyitás tehát alapvetően indokolt lehet – véli Biedermann Zsuzsanna, a MTA KRTK Világgazdasági Intézetének (VGI) tudományos munkatársa. Az intézetet azt követően kerestük meg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a nagykövetek előtt arról beszélt: a sikeresnek és nagyjából lezártnak tekinthető keleti nyitás után a kormány az exportpiacok bővítése érdekében meghirdeti a „déli nyitást”, amelynek egyik célpontja Afrika szubszaharai régiója.

Biedermann Zsuzsanna szerint a kapcsolatépítésre lenne fogadókészség, mivel Afrika növekedésének fő motorja az export, a kontinens vezetői pedig aggódva szemlélik egyik legnagyobb felvevőpiacuk, Kína lassulását. Így szívesen építenének ki kereskedelmi kapcsolatokat minél több fejlett országgal.

A miniszterelnök hétfőn arról beszélt, hogy ha Afrikában végbemegy a politikai stabilizáció, az valódi fejlődési centrummá varázsolhatja a földrész országait. Biedermann Zsuzsanna is kiemelte: amíg Magyarországon is általában csak negatív híreket olvashatunk Afrikáról – például a Boko Haram iszlamista terrorszervezet nigériai támadásairól vagy a Nyugat-Afrikában pusztító ebolajárványról –, valójában sokszínű kontinensről van szó, ahol dinamikusan fejlődő, stabil gazdaságokat is találunk. Az IMF januárban 4,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizált szubszaharai Afrikában – idézte fel a szakértő, hozzátéve: ez ugyan jóval lassabb, mint az októberi 5,7 százalékos előrejelzés, de ebben nagy szerepet játszik az, hogy a legnagyobb gazdaságok között megtalálható Angola és Nigéria, amelyek jelentős olajexportőrök, így megsínylik az alacsony olajárat. A Világbank Kenya, Ruanda és Uganda esetében 6 százalékos, míg Tanzániában 7 százalékos növekedést prognosztizál erre az évre. Ezekben az országokban már régen nem olyan elmaradott viszonyok uralkodnak, mint azt az átlag magyar újságolvasó képzeli a híradások alapján. Minél hamarabb nyitunk Afrika felé, annál nagyobb gazdasági haszonra számíthatunk, hiszen a második versenyfutás Afrikáért (az első, a gyarmatosítás után) már évek óta tart – fogalmazott a KRTK VGI szakértője.

A régió országainak üzleti kultúrái közötti eltéréseket emelte ki lapunk kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is. Példaként említették, hogy amíg Dél-afrikai Köztársaság az európaival megegyező üzleti kultúrával rendelkezik, Eritreában a gazdaság nagyon erős állami ellenőrzés alatt áll. A magyar gazdasági szereplők számára a klasszikus kereskedelmi korlátok mellett nagyobb kihívást jelent a kontinensen jelen lévő szegénység, az iskolázatlanság, az infrastruktúra hiánya, a politikai instabilitás és – újabban – a terrorizmus.

A déli nyitás másik fő célpontjának tartott Latin-Amerikával szemben nem élnek olyan előítéletek, mint Afrikában, ám ez nem jelenti azt, hogy ott egyértelműen jó lenne a helyzet. Mint a KRTK VGI egy másik munkatársa, Ricz Judit elmondta: a hatalmas piac jelentős növekedési problémákkal küzd. 2014-ben átlagosan 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság, és az idei kilátások sem sokkal jobbak: a prognózisok 1,5 százalék körüli bővülést vetítenek előre. Vagyis a latin-amerikai gazdaság dinamikája nemcsak a szubszaharai térségtől és Dél-Ázsiától marad el, hanem az OECD fejlett országaitól is. (Összehasonlításként: a hosszú pangástól szenvedő euróövezetben átlagosan 1,3 százalékos növekedést jósol az Európai Bizottság – az egy főre jutó GDP pedig közben több mint a kétszerese a latin-amerikai, vásárlóerő-paritáson 15,6 ezer dollár körüli átlagos értéknek.)

A térség azonban rendkívül heterogén – hívta fel a figyelmet Ricz Judit. A nagyobb gazdaságok, mint a tavaly recesszióba süllyedő Brazília, a másfél évtizede a csőd szélén táncoló Argentína vagy Chile kilátásai kevésbé kedvezőek, a kisebb országok növekedési perspektíváinál. Utóbbi államok, köztük az az Ecuador és Peru, amelyeket a kormány is említ a déli nyitás potenciális partnerei között, a piac kisebb mérete, a belpolitikai bizonytalanságok vagy más problémák miatt nem feltétlenül számítanak a legkecsegtetőbb kereskedelmi partnereknek – tette hozzá a kutató, aki éppen azért úgy látja, a dél-amerikai nyitás időzítése vagy ennek túlzott hangsúlyozása jelenleg kevésbé megalapozott.

Éltető Andrea, a kutatóinézet tudományos főmunkatársa a kapcsolatépítés további akadályaként említette a nagy távolságot, így értelemszerűen a magasabb szállítási költségeket. Az sem elhanyagolható azonban, hogy egyes latin-amerikai piacokra a bejutást a szövevényes bürokrácia, illetve a burjánzó korrupció is nehezíti.

Ami Afrikát illeti, gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink általános kereteit az Európai Unió és a szubszaharai Afrika közötti kereskedelempolitikai egyezmények teremtik meg – emlékeztett a KKM. Magyarország ugyanakkor hozzájárul a harmadik országokat támogató Európai Fejlesztési Alaphoz, és több országban békefenntartóként is részt vesz.

Ami Afrikát illeti, gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink általános kereteit az Európai Unió és a szubszaharai Afrika közötti kereskedelempolitikai egyezmények teremtik meg – emlékeztett a KKM. Magyarország ugyanakkor hozzájárul a harmadik országokat támogató Európai Fejlesztési Alaphoz, és több országban békefenntartóként is részt vesz. A nagy olajexportőrök növekedésén idén meglátszik majd az árak zuhanása -->