Kiderült, miért teljesített jól a magyar gazdaság

2014 negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévihez képest 3,4, az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt.

Még jobb lett az év, mint várták

2014 egészét tekintve a gazdaság teljesítménye 3,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az első becslésben közölt éves adattól való +0,1 százalékpontos eltérést a mezőgazdaság teljesítményelszámolásainak speciális szabályai, valamint az adatok részletesebb feldolgozottsága és rendelkezésre állása magyarázzák.

A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 13, az iparé 5,3, az építőiparé 14, valamint a szolgáltatásoké 2,0 százalékkal növekedett.

Segítettek az online kasszák

A vendéglátás és kiskereskedelem bővülése kimondottan magas volt az utolsó negyedévben a KSH adatai szerint, 4,6 százalékos volt a növekedés. Ez annak is köszönhető, hogy ebben a negyedévben már figyelembe vették az online kasszák hatását: a kiskereskedelmi forgalomban olyan ágazatokban látható kiugró növekedés, ahol eddig nagyobb fekete gazdaságot lehetett sejteni, amit az online kasszák bevezetése fehéríthetett ki.

Az ipar hozzáadott értéke az utolsó negyedévben 4,0, ezen belül a feldolgozóiparé 5,5 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzákapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az építőipar teljesítménye 6,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt bővült. A mezőgazdaság teljesítménye 12 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal bővült. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág növekedése volt jelentős.

A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,7 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,3 százalékkal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 0,5  százalékkal csökkent, mivel a vállalatok kéthavi növekvő hitelfelvétele nem tudta ellensúlyozni a háztartások hitelállományának mérséklődését. A biztosítók teljesítménye a közel azonos szerződésállomány miatt számottevően nem változott.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,7 százalékkal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növekedése volt jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.

A GDP 2014. IV. negyedévi, 3,4 százalékos bővüléséhez az ipar 1,0, az építőipar 0,3 és a szolgáltatások 1,2 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal növelte a GDP változását.

A háztartások tényleges fogyasztása 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 1,9 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás és a lakásszolgáltatások esetében bővült a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében és az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértünk. A külföldiek magyarországi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,9, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal nőtt.  Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,9 százalékkal bővült. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene továbbra is emelkedett, az építési beruházásoké csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási teljesítmény nőtt. A nagyobb súlyúak közül a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság ágakban jelentős bővülés történt. A feldolgozóipar és az ingatlanügyletek beruházásai csökkentek. A bruttó felhalmozás 3,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 2,9 százalékkal nőtt.

Újra magas a negyedéves növekedés

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,1, az iparé 0,4, az építőiparé 0,3 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé viszont 3,3 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása 0,5 százalékkal emelkedett, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,4 százalékkal nőttek. A közösségi fogyasztás 0,6 százalékkal bővült. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,4 százalékkal emelkedett. Az export 2,4, az import 0,9 százalékkal nőtt.

NGM: jöhet a felminősítés

A mai adatok is azt igazolják, hogy Magyarország jó úton jár, hiszen a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá vált - kommentálta az NGM az adatokat.  A tavalyi adatok tükrében a tárca szerint elmondható, hogy a 2015-ös év gazdasági kilátásai érdemben javultak a korábbiakhoz képest. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a növekedés meghaladhatja az idei évi költségvetés tervezésekor feltételezett 2,5 százalékos mértéket.

A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő növekedési adatok, valamint a csökkenő hiány és államadósság egyértelműen jelzik, hogy idén a hitelminősítőknek javítaniuk kell Magyarország besorolásán - tette hozzá az NGM.