Kihagyott adómegtakarítási lehetőségek a K+F-tevékenységek terén

A K+F-eredmények hasznosítása kapcsán elérhető adókedvezmények terén a magyar rendszer az EU-n belül is kedvezőnek számít – emelte ki Békés Balázs. E tekintetben az ország Luxemburggal, Hollandiával, Máltával versenyez. A magyar rendszer főbb előnyei közé tartozik, hogy a jogdíjbevétel 50 százaléka adómentes, az IP-jogok értékcsökkenése társasági adóban érvényesíthető, illetve a helyi iparűzési adó alapjába nem tartozik bele a jogdíjbevétel. Emellett előnyként mondható el az is a cégek szempontjából, hogy az innovációs járulék alapjába nem tartozik bele a jogdíjbevétel, valamint kedvezőek a kettős adóztatási egyezmények, ugyanis a külföldről kapott jogdíj sokszor forrásadó-mentes.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen K+F-kedvezmények léteznek, Békés Balázs kiemelte: a társasági adóban terén a K+F-költségek általános szabályok szerint elszámolhatók, illetve a saját tevékenységi körben végzett K+F-tevékenység közvetlen költsége az adóalapot tovább csökkenti. A helyi iparűzési adó terén pedig a K+F-tevékenység adóévben elszámolt közvetlen költsége HIPA-alapot csökkent. Továbbá a kutatás-fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége csökkenti az innovációs járulékalapot.

Ennek ellenére Békés Balázs elmondta: a cégek nem használják ki eléggé a K+F-tevékenységek adómegtakarítási lehetőségeit. Ennek okaként az emelte ki, hogy az adóhatósági vizsgálatokban, miszerint az adott tevékenység ténylegesen K+F-tevékenységnek tekinthető-e, anomáliákat lehet tapasztalni. A K+F-minősítés speciális szakértelmet igényel, ezzel pedig a NAV rendszerint nem rendelkezik – tette hozzá. A NAV egyedüli szakértőként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) alkalmazza, ellenbizonyításra gyakorlatilag nincs lehetőség. Tovább az SZTNH kizárólag a kapott iratok, nyilatkozatok alapján dönt, ezek rendszerint nem teljes körűek. Helyszíni vizsgálatot nem végez az SZTNH, nincs közvetlen kapcsolat az adózóval, a szakvélemény csak a megadott tényállásra érvényes - sorolta az anomáliákat.

Ebből adódóan Békés Balázs szerint azt teheti egy tudatos adózó, ha felkészül arra, hogy az adókedvezmény feltételeit neki kell bizonyítania. Érdemes részletesen dokumentálni a minősítés alapját képező kritériumokat és a kapcsolódó költségek elszámolásának feltételeit - mondta. Továbbá előzetes véleményt kell kérni az SZTNH-tól. Ha előzetes véleményt nem kértek, akkor az adóeljárás során részletes válaszokat kell adni, és szükség esetén önálló jogorvoslattal élni az SZTNH véleménnyel szemben.