Lassan nő az innováció

Az Egyesült Államokhoz és Japánhoz szép lassan közelít az Európai Unió, már ami az innovációs teljesítményeket illeti, ám a 28 tagú közösség országai között még mindig óriási a különbség – ezt állapította meg az Európai Bizottság legutóbbi összesítésében. Az Innovatív Unió 2014-es ranglistáján ugyanakkor az is látszik: ezek a területi eltérések még szembetűnőbbek, ha régiós szinten hasonlítjuk össze a kutatás-fejlesztésre, innovációra fordított összegeket. Az EU régióinak csaknem ötödénél romlott az innovációs teljesítmény az előző évihez képest.

A 25 mutató, ezen belül a potenciált, a vállalatok tevékenységét, illetve a gazdasági hatásokat összesítő rangsor egyébként viszonylag állandó: Svédország áll az élen, a skandináv országot Dánia, Németország és a finnek követik. Ez azt jelenti, hogy ezekben a Brüsszel által „vezető innovátoroknak” nevezett az országokban valósul meg a legtöbb innovációs vagy kutatási célú befektetés, jóval az uniós átlag felett.

Uniós átlagban a növekedés a jelentésben vizsgált hét év alatt (2006 és 2013 között) 1,66 százalékot tett ki. Ezt nagyban befolyásolta a 2008-ban kezdődött válság. A legnagyobb előrelépést Portugália, Észtország és Lettország produkálta, ám Lengyelország volt az egyetlen tagállam, amelyik képes volt átlépni egyik csoportból a másikba (a sereghajtó „lemaradó” táborból a Magyarországot is magába foglaló „mérsékelten innovátorok” közé). Hazánk esetében a növekedés 2,36 százalékos volt.

A bizottság szerint pozitívan hatott a teljesítményre, hogy az unión belüli kutatási rendszerek nyitottabbá váltak, egyben vonzóbbá a cégek szemében. Ez pedig a vállalkozások együttműködésében és a tudás piaci hasznosításában is tükröződött – ez Brüsszel szerint abban mérhető, hogy nőttek a szabadalmak és licencek után külföldről befolyó bevételek. Kedvezőtlen tendencia ugyanakkor, hogy amíg a k+f-re fordított közkiadások 1,8 százalékkal nőttek, folyamatosan csökkentek az elmúlt években az európai cégek kockázati-tőke befektetései (–2,8 százalék) és nem kutatás-fejlesztésre irányuló innovációs kiadásai (–4,7 százalék).

Az unió a lendület fenntartását a 2014–2020-as költségvetési időszakban a Horizont 2020 program támogatásaival igyekszik elősegíteni. A 80 milliárd euróból gazdálkodó alapon túl a periódusban elérhető, országok szerint lebontott felzárkóztatási támogatások esetében is fontos szempont az innováció erősítése. Az unió célja az, hogy a tagországok GDP-jük 3 százalékát költsék k+f-re és innovációra. Ez egyelőre távolinak tűnik: az Eurostat legfrissebb, 2013-as adatai szerint az átlagos költség 2 százalékos volt.

Az EU-n kívüli európai ország közül Svájc továbbra is az innováció bajnoka, amely minden uniós országot maga mögé utasít. A világon az Egyesült Államokon és Japánon kívül Dél-Korea is előbbre tart az Európai Uniónál az innovációban.