Sajátból nem épül az M4-es

Azonnali hatállyal leállították az M4 autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését – jelentette be a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor közölte: a munkálatok leállásával egy időben vizsgálatot indítanak. A döntés logikus annak fényében, hogy a 138 milliárd forintos projekt finanszírozására remélt 110 milliárd forintnyi uniós forráshoz biztosan nem jut hozzá az ország. Múlt csütörtökön derült ki: az Európai Bizottság a kormány 2013 végén benyújtott, támogatásra vonatkozó igényét soha nem fogadta el, mivel túlárazottnak tartotta a projektet, amely átlagosan 4 milliárd forintos kilométerenkénti költségekkel számolt. A brüsszeli nyilatkozat nem szól kartellgyanúról, az Index szerint azonban erről lehetett szó.

Csepreghy Nándor azt is világossá tette „A Kormány nem ismer pardont” címmel meghirdetett tájékoztatóján: a kabinet teljeskörű vizsgálatot indít a projektet megrendelő és lebonyolító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt-nél, hogy kiderítse, történtek-e visszaélések akár a 2013 márciusában megjelent kiírásban, akár az ajánlattételben, akár az árak tervezésében. Ha pedig bebizonyosodik a kartell gyanúja, a büntetést az érintett cégekkel fogják kifizettetni.

Hasonló lépést eddig az úgynevezett aszfaltkeverési ügyben ígért be a kormányzat. Az Európai Bizottsággal máig fennálló jogvita lényege az, hogy Brüsszel szerint versenykorlátozó a magyarországi útépítési közbeszerzéseknél alkalmazott gyakorlat, miszerint a kiírásban a beépítés helyéhez közeli aszfaltkeverő telep meglétét írták elő. A helyettes államtitkár a vita kirobbanásakor, tavaly nyáron lapunknak arra utalt: ha a bizottság korrekciós eljárás keretében visszakér a már kifizetetett támogatásokat – közel százmilliárd forintot –, az összeget az érintett cégeken hajtja be a kormány.

A tervezett lépés jogszerűségét akkor vitatták az építőipari cégek, ahogy a mostani ügyben érintettek is elutasították a kartellezésre irányuló vádakat. A Strabag azt közölte: ők az említett 4 milliárdos átlagnál jóval alacsonyabb összegért, kilométerenként 2,38 milliárd forintért építik az általuk elnyert szakaszon az utat, ami megfelel a hazai átlagnak. A Közgép Zrt. is azt hangsúlyozta: konzorciuma nyílt, a jogszabályi előírásoknak megfelelően lefolytatott közbeszerzésen nyert legalacsonyabb árú ajánlatával egy másik, 2,34 kilométeres szakaszon. Azt is hozzátették, hogy ezen a szakaszon nem egyszerű útépítést kell teljesíteniük, hanem új hídszerkezeteket is építenek, amelyeken az autópálya átvezet a Tiszán. A 756 méter hosszú, 28 méter széles acélszerkezet pedig értelemszerűen emeli a költségeket, ahogy az is, hogy a Natura 2000 védett területeken rendkívül szigorúak a környezetvédelmi előírások.

A Közgép ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: már 2015. január 20-án megjelent a Magyar Közlönyben egy határozat, amely szerint a kormány – az M4-es autópálya beruházástól függetlenül – költségvetési forrásból finanszírozva összekötné az M5-ös autópályát és a 4-es főutat. A határozat a 2020-ig állami forrásokból megvalósítandó közúti beruházásokról szólt, ezekre a tervek szerint összesen 750 milliárd forintot költenének. Az említett beruházás a 405-ös főút M5 (Újhartyán) és Albertirsa, illetve az M4-es Albertirsa és Abony közötti szakasza, amelyet Szolnokig hosszabbíthatnának meg. Erről a tervről beszélt Lázár János is, amikor a múlt héten kiderült: nem jön EU-pénz az M4-esre.

Folynak vizsgálatok

A Közgép és a Strabag is úgy tudja: semmilyen vizsgálat nem folyik ellenük sem Magyarországon, sem külföldön. A Nol.hu ezzel szemben arról írt: a mostani lépéssorozat a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép ellen irányuló kormányzati támadás része. A Népszabadság internetes oldala szerint az EU csalásellenes hivatala, az uniós forrásokból finanszírozott projekteket is vizsgáló OLAF összesen 162 milliárd forintnyi olyan nagyberuházást vizsgál, amelyekben részt vett a Közgép.

Csepreghy Nándor erre úgy reagált: az OLAF jelenleg ötven, összesen 500 milliárd forint értékű beruházást vizsgál a 2007–2013-as uniós támogatási periódusban finanszírozott projektek közül, erről a kormánynak is tudomása van. A vizsgálatok egy része ismert: ilyen az V. kerületi fejlesztési program, a Belváros Szíve 2. üteme, illetve az EMMI által koordinált Európai Szociális Alapból kifizetett támogatások.

Lapunk megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) azzal kapcsolatban, vizsgálódik-e az M4-es autópálya építését érintő kartellgyanú miatt. A hivatal így reagált: „A GVH a kartellügyek vizsgálatát érintően nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen tájékoztatást adjon az eljárás, valamint az előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatok (rajtaütések) előkészítéséről, illetve a vizsgálat megindításáról mielőtt ez ténylegesen meg nem történne.” Ha így tenne, az a jogsértés feltárását és a rajtaütések eredményességét veszélyeztetné – emelték ki. Arra vonatkozó felvetésünkre, hogy egy titkos vizsgálatot nem érint-e hátrányosan, hogy a kormány most egy erre is irányuló vizsgálatot jelentett be, ezt a választ kaptuk: a rejtőzködő kartellek felderítéséhez a GVH minden lehetséges és törvényes információforrást igénybe vesz, ezen esetben az információt adó személy személye semmilyen formában nem befolyásolja a GVH várható lépéseit.