BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csalás miatt függesztette fel Brüsszel a kifizetést?

Mind a szándékos visszaélés, mind a rendszerhibaként felfogható szabálytalanság is oka lehetett annak, hogy Brüsszel felfüggesztette a 2007-2013-as időszakra szóló uniós gazdaságfejlesztési operatív program kifizetését – derül ki piaci szereplők lapunknak adott nyilatkozataiból.

Felfüggesztette a 2007-2013 közötti EU-forrásból finanszírozott gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) három prioritására vonatkozóan az uniós támogatások kifizetését az Európai Bizottság, miután kifogásolta a nyertes pályázatok kiválasztásának hazai gyakorlatát – jelentette be tegnap a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor elmondta: a három prioritási tengely (1. innovációs pályázatok, 2. gazdaságfejlesztés, például gépbeszerzés, 3. üzleti infrastruktúra fejlesztése) összesen mintegy 700 milliárdos kerettel rendelkezik a 2007-2013-as pályázati ciklusra vonatkozóan. A kifizetés felfüggesztése elvileg a teljes 700 milliárdos keretre vonatkozik, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a szabálytalannak ítélt kiválasztási gyakorlat miatti szankció, hivatalos nevén korrekció, vagyis forráselvonás Csepreghy Nándor szerint várhatóan csupán a 700 milliárdos összeg kevesebb mintegy 10 százalékát érinti majd. A korrekcióval érintett, legfeljebb mintegy 70 milliárdos összegtől sem esik el azonban az ország, mivel azok keretére új pályázatokat írhat ki a hazai intézményrendszer, vagy a tartaléklistán lévő projektekre csoportosíthatja át, illetve csökkentheti az eredeti 2007-2013-as keret magyar költségvetésből finanszírozott túlvállalását – tette hozzá. Csepreghy Nándor szerint a korrekció értéke valószínűleg csak pár tízmilliárd forint lesz.

A helyettes államtitkár azt is leszögezte, hogy a mostani brüsszeli döntés miatt konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, hiszen amíg nem érkezik Brüsszelből támogatás, addig a pályázókat a magyar költségvetésből előfinanszírozva kifizetik.

A Brüsszel által a hazai intézményrendszer felé most elvileg felfüggesztett 700 milliárdos keretből amúgy a hazai pályázati intézményrendszer már mintegy 640 milliárd forintot ki is fizetett a nyertes pályázóknak – derül ki az uniós fejlesztéspolitikai intézményrendszer honlapján elérhető adatokból.

A GOP felfüggesztett prioritásáról tudni lehet, hogy a nyertes pályázatok szinte 100 százalékát kkv-k nyújtották be. Csepreghy Nándor szavai szerint a források felfüggesztéséhez vezető 2014-es brüsszeli vizsgálat azt térképezte fel, hogy a hazai pályázati intézményrendszer 2007 és 2014 között a lehető legkörültekintőbben választotta–e ki a győztes pályázatokat a GOP-ban. A vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy a hazai intézményrendszer által alkalmazott kiválasztási gyakorlat nem volt alkalmas arra, hogy a lehető legjobb projekteket jutassa támogatáshoz. Kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy a brüsszeli vizsgálat nem a közbeszerzési rendszerre, hanem kifejezetten a nyertes projektek kiválasztásának gyakorlatára vonatkozott, és ezzel szemben emelt kifogást.

Felmerülhet a kérdés, hogy a gyakorlatban miként történhet a nyertes pályázók nem megfelelő kiválasztása. Ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta egy magát megnevezni nem kívánó piaci szereplő, hogy két hónappal ezelőtt is kiírtak egy olyan pályázatot, amit burkoltan egy adott szakma vállalkozásait képviselő szövetség támogatására dolgoztak ki. „Miután direktben nem lehetne EU-forrást adni az adott szervezetnek, így ezért csináltak egy olyan pályázatot, amely arról szól, hogy az célzottan EU-támogatáshoz jusson” - mondta.

Kőrösi Koppány, a Körics Euroconsulting pályázati tanácsadó cég ügyvezető igazgatója pedig azt emelte ki lapunknak, hogy Brüsszel feltehetően abba tudott belekötni, hogy az intézményrendszer nem teljesen a pályázati szempontrendszernek megfelelően hozta meg a nyertes pályázót kiválasztó döntést, vagyis a nyertes nem minden pályázati kritériumnak felelt meg. Ilyen esettel találkozott ő is. „Ezt nem tartom szándékos csalásnak, hanem itt arról van szó, hogy miután pontozásos rendszerben dől el a kiválasztás, sok a szubjektív elem a rendszerben” - mondta.

Heil Péter, a megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egykori elnökhelyettese viszont azt nyilatkozta megkeresésünkre, hogy az ügyben akkor tud állást foglalni, ha a kormány bemutatja a bizottság konkrét kifogásait tartalmazó dokumentumokat. „Akkor derülne ki, hogy szabálytalanságról vagy csalásról van szó” - mondta.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.