Kincskeresés görög módra

Kivételesen az Európai Unió számára is megnyugtató hírt közölt Vlagyimir Putyin orosz államfő: Alekszisz Ciprasz nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól moszkvai látogatása idején, ám ha kért volna, akkor sincs Oroszország abban a helyzetben, hogy „helyettesítse az EU-t” – mondta a politikus. Korábban több forrásból lehetett hallani arról, hogy Athén esetleg, az EU/IMF/EKB-mentőhitel alternatívájaként fordulna hitelért Moszkvához.

Putyin ugyanakkor jelezte: hajlandó kölcsönt biztosítani a görögök számára közös infrastrukturális fejlesztések megvalósítására. Az államfő vélhetően annak a gázvezetéknek a kiépítésére utalt, amely a félbehagyott Déli Áramlat helyén valósulna meg. Más kérdés, hogy az említett fejlesztésre, vagy akár a görögök hitelezésére mennyire vannak eszközei a recesszióval küzdő orosz vezetésnek.

Ennek fényében érthető, hogy a felek a tárgyalás után arról beszéltek: igyekeznek a korábbinál szorosabbra fűzni a kereskedelmi kapcsolatokat a két ország között. Van tér a javításra, az ukrán válság nyomán mindkét irányban bevezetett szankciók ugyanis 40 százalékkal vetették vissza a kétoldalú kereskedelmet – jegyzi meg a BBC. A szankciók feloldása azonban távolinak tűnik, így kérdéses, pontosan hogyan is képzelik a növelést. Az orosz élelmiszer-biztonsági hivatal, a Rosszelhoznadzor ugyan kedden arról számolt be, hogy az illetékes magyar és görög hatóságokkal már egyeztetnek a potenciális húsexportőrök ellenőrzéséről, ám az továbbra sem világos, hogyan lehetséges az oroszok által többek között az uniós országokkal szemben bevezetett behozatali tilalom feloldása egy-egy ország esetében, ahogy az sem, mikortól engedélyeznék a két ország esetében az importot.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] fotó: Reuters[/caption]Athén esetében ráadásul mindez lényegtelen kérdésnek tűnik annak fényében, hogy a fizetésképtelenség határán egyensúlyoz az ország. Csütörtökön esedékes egy 448 millió eurós törlesztőrészlet az IMF által nyújtott hitelből, miközben az Európai Központi Bank banki likviditás erősítésére nyújtott forrásain túl Görögország tavaly augusztus óta nem jutott hozzá az összesen 240 milliárd eurós hitelprogram utolsó részletéhez. Az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó információkat közöltek a görög kormány illetékesei arról, hogy Athén képes, illetve hajlandó-e átutalni a valutaalapnak a csaknem félmilliárd eurós összeget, ahogy az sem világos, mi történik akkor, ha nem.

Azt sem lehet tudni még, mikorra születik megegyezés a hitelezők és a görögök között. Dmitrisz Sztratulisz, az egészségügyi és szociális minisztérium államtitkára a Mega görög televíziónak arról beszélt, továbbra is rengeteg vitás kérdés nehezíti a megállapodást. Sztratulisz elmondta: az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt akarja, hogy a görög kormány folytassa a nyugdíjak csökkentését, mondjon le az ágazati kollektív szerződések rendszerének visszaállításáról, és ne emelje a minimálbért. A nemzetközi hitelezők azt is követelik, hogy enyhítsék a csoportos létszámleépítés szabályait, feltételek nélkül privatizálják a nemzeti vagyont és a középületeket, valamint emeljék az áfát.

A görög államkincstár azonban üres. Athén azt reméli, hogy a hitelezők jóváhagyják az általa előterjesztett reformcsomagot és így megkapja az EU/IMF-mentőprogramból megmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az Európai Központi Banknak a görög államkötvényekből származó 1,9 milliárd euró hozamát is.Görögország korábban azt remélte, még az e hét végén tartandó ortodox húsvét előtt megállapodásra jut partnereivel. Most abban bízik, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek április 24-i ülésén jóváhagyják a görög tervet.

Halálra ítélt az a görög követelés is, hogy Németország kártalanítsa Athént a második világháborús náci megszállás miatt. A kormány a hét elején már pontos összeget is közölt, ám Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter egyszerűen ostobaságnak nevezte, hogy 278,7 milliárd eurót fizessen Berlin a görögöknek.

A görög államkincstár azonban üres. Athén azt reméli, hogy a hitelezők jóváhagyják az általa előterjesztett reformcsomagot és így megkapja az EU/IMF-mentőprogramból megmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészletet, valamint az Európai Központi Banknak a görög államkötvényekből származó 1,9 milliárd euró hozamát is. fotó: Reuters -->