Nagyot nőtt a munkanélküliség pár hónap alatt

Idén január–márciusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 17 ezer fővel, 348 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,8 százalékra csökkent - közölte a KSH. Havi szinten egy 0,1 százalékpontos növekedést jelent, december és február közt 7,7 százalékos volt a munkanélküliség. Tavaly november és idén január között még csak 7,4 százalékos volt az adat, október-decemberben pedig 7,1 százalékos.

A férfiak és nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, a nőket nagyobb mértékű javulás jellemezte.

A foglalkoztatottak létszáma 4 millió 117 ezer fő volt, 79 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,4 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek 18,3 százaléka a 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal lett alacsonyabb. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent, miközben az 55–64 éveseké 0,4 százalékponttal, 7,0 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek 44,8 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint március végén 462 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 7 százalékos a növekedés az előző év márciusához viszonyítva.

A hét statisztikai régió közül öt régióban csökkent a munkanélküliség, két régióban, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon 1,3, illetve 0,7 százalékponttal emelkedett. A régiók közül háromban – Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon – 6,0 százalék, vagy az alatti a munkanélküliségi ráta.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 4,2 százalékponttal Közép-Dunántúlon. A foglalkoztatási ráta értéke Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, mindkét régió esetében 66,4 százalék, Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb, 57,0 százalék.

Szezonális hatásokkal magyaráz az elemző

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a várakozáshoz közeli mértékben, 7,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta január-március között az előző háromhavi átlagos 7,7%-ról, ami kissé elmarad a szezonális hatástól, tükrözve a kedvező munkapiaci folyamatokat.
A szezonális hatásoknál kisebb mértékben, 7,1 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás a december-februári átlaghoz képest, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi. Egy év alatt 79,4 ezerrel, 4,117 millióra növekedett a foglalkoztatás.

A dinamikusan növekvő reálgazdaság és beruházások is hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez, mivel túlnyomó részben a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma növekedett. A munkanélküliek száma 2 ezer fővel emelkedett a december-február közötti átlaghoz képest, míg 16,5 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, így a munkanélküliségi ráta 7,8%-ra csökkent az egy évvel korábbi 8,3%-ról.

Az idei első negyedévben a foglalkoztatás 79,4 ezres növekedésén belül a nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma 84,8 ezerrel emelkedett, míg a közfoglalkoztatás keretén belül 5,4 ezerrel csökkent a létszám, így a foglalkoztatás növekedését teljes egészében a növekvő munkaerő kereslet okozta.

Továbbra is dinamikus növekedést mutat az ipari foglalkoztatás, ahol az első negyedévben 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, ezen belül a feldolgozóiparban 24,4 ezerrel, az építőiparban 20,2 ezerrel. A szolgáltatások területén 53 ezerrel nőtt a létszám, ezen belül a piaci szolgáltatók 8,3 ezerrel csökkentették, a közszolgáltatók 61,4 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát. Kedvező, hogy a növekedésen belül 67,7 ezer fővel a hazai foglalkoztatás bővült, míg a külföldön dolgozók száma 11,6 ezerrel nőtt.

Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 7% alá mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. Így idén 7,3%-ra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7%-ról. A közfoglalkoztatás erősebb növekedése esetén a munkanélküliségi ráta alacsonyabb is lehet – mondja Suppan Gergely.