Súlyos megszorítások jöhetnek, ha nem változtatnak az adósságszabályon

Komoly megszorításokat kellene végrehajtani a kormánynak jövőre, ha tartani szeretné a Pénzügyi Stabilitásról szóló törvényben foglalt, idén (egészen pontosan: a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával) életbe lépő adósságszabályát. Szakértők már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy a szigorú szabály alapján a kormány sokszor kényszerülhet restriktív gazdaságpolitikára, ha nem változtatnak a szabályon, amely a tesztüzem után jövőre élesedne. Egyre nagyobb esély van arra, hogy mégis módosítani kell a szabályokon, hogy ne kelljen többszázmilliárdos megszorítást végrehajtani.

A jövő évi költségvetésről ma tárgyal második körben a kormány, és május 13-án tervezik azt benyújtani az Országgyűlésnek. A fő számokat halványan beírták a makrogazdasági pályába, így lehet tudni, hogy 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett 2 százalék körüli inflációval számolnak. Ehhez pedig 2 százalékos költségvetési deficit társulna, ami alacsonyabb, mint az idei évre tervezett 2,4 százalék. A deficit hiába lesz jóval kisebb, mint az Európai Unió által elvárt 3 százalék, hiába mutat csökkenő tendenciát az államháztartási deficit, ez sem volna elég jövőre az adósságszabály betartásához. E szerint ugyanis a fenti makrogazdasági forgatókönyv mellett 0,5-0,6 százalék körüli deficitet kellene tervezni. Az alacsony inflációs környezetben azonban nem lenne túl jó ötlet a további visszafogás, amivel a kormány is tisztában van.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban már gondolkoznak is azon, hogy mit lehetne kezdeni a szigorú adósságképlettel. Banai Péter Benő, a gazdaság tárca államtitkára egy múlt heti háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a 2016-tól életbe lépő adósságképlet módosításának a lehetőségét már vizsgálják. Oblath Gábor, a Költségvetési Tanács korábbi tagja a Világgazdaságnak azt mondta, ha nem tudják teljesíteni az adósságszabályt, akkor végül módosítani fogják.

Balatoni András és Tóth G. Csaba a Közgazdasági Szemlében megjelent kutatásukban már 2012 októberében arra jutottak, hogy a szabály biztosítja ugyan azt a célt, hogy 50 százalék alá süllyedjen a GDP-arányos adósságráta, de a képlet alkalmazása a makrogazdasági sokkok hatását érdemben felerősíti. Vagyis az adósságszabály mellett nem alkalmazható anticiklikus gazdaságpolitika.Az Országgyűlés csak olyan költségvetési törvényt fogadhat el (50 százalékos adósság felett), amely az adósságráta csökkentését tartalmazza. Az Alkotmány értelmében a Költségvetési Tanács feladata megvizsgálni, hogy a törvényjavaslat megfelel-e a szabálynak. A tanács vétójoggal rendelkezik, ha úgy látja, sérülne az adósságszabály – mutatott rá Baksay Gergely és P. Kiss Gábor. A Magyar Nemzeti Bank szakértői is úgy látják, a gazdasági növekedéstől függővé tett adósságképlet részben prociklikus (vagyis visszaesést fokozó) hatású, ami hátrányos tulajdonság egy fiskális szabálynál. Szerintük nincsen olyan adósságdinamikai képlet, ami egyidejűleg biztosíthatná az anticiklikus gazdaságpolitikát és az adósságráta folyamatos csökkenését is - hiába írja az utóbbit elő az Alaptörvény minden évre. Azt javasolják, hogy az ellentmondás feloldásaként az Alaptörvényben meg kellene változtatni a folyamatos adósságráta-javulás előírását. (Ez azonban kétharmad hiányában most nehezebbnek tűnik - a szerk.)

Balatoni és Tóth szerint a törvényben megfogalmazott nominális adósságképletben az infláció rossz előjellel szerepel, így a makrogazdasági sokkok hatását egyes esetekben érdemben felerősíti az alkalmazása. Alacsony infláció esetén még kisebb költségvetési hiányt kell elérni, ha pedig növekszik az infláció, akkor lazíthat a kormány. Ez azért rossz, mert általában recessziós periódus hoz alacsony inflációt, amikor élénkíteni kellene, magas infláció pedig a gazdaság túlfűtöttségét is jelentheti, amikor viszont szigorúbb politikát kellene alkalmazni. Ezzel ellentétesen működik a GDP-növekedési komponens, amely magas növekedés mellett alacsonyabb, lassú kibocsátás-bővülésnél nagyobb hiányt enged.

Egyszerű módosítás

Hiába van a sokat vitatott adósságképlet a stabilitási törvényben, a módosításához nem kell a kormánynak kétharmados parlamenti többség, mert nez a passzus nem minősül sarkalatos pontnak. A kormánynak ez most nagyon jól jön, hiszen a kétharmad elvesztése után is könnyedén változtathat az adósságképleten (egyszerű többséggel), ha nem akarja felvállalni a komoly mértékű megszorítások bevezetésének kockázatát. Igaz, mozgásteret kissé növelheti, hogy a képlet nem számol a forint ingadozásával és lehetővé teszi, hogy a jövőre lejárú adósságot előre finanszírozzák.