Tízmilliókat spórolhatnak a cégek a rehabilitációs audittal

Jelenleg minden, legalább 25 főt foglalkoztató cégnek le kell rónia a rehabilitációs hozzájárulást, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak aránya nem éri el a teljes létszám öt százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege „hiányzó dolgozónként” 1993-ban még mindössze 2500 forint volt, és bár minden évben nőtt, 2010-ben brutálisan megemelték: az előző évi 177 600 forint majdnem öt és félszeresére. Így érte el a jelenlegi évi 964 500 forintot, aminek következtében az 1996-os 473 millió forintról 2011-re már több mint 66 milliárdra nőtt a rehabilitációs hozzájárulásból származó költségvetési bevétel. Tavaly és idén egyaránt 56 milliárd forint bevételt irányoztak ebből az az adónemből.

A Trenkwalder személyzeti szolgáltató szakértői által a közelmúltban elvégzett rehabilitációs auditokból ugyanakkor az látszik, hogy a munkavállalók demográfiai összetételétől függően a dolgozók 1,5-6 százalékáról is kiderülhet: tartós betegséggel él, így ő maga szja-kedvezményre jogosult, foglalkoztatójának pedig nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie. Balog Lajos, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetője szerint bár nincs teljes átfedés e két csoport között, de akik szja-kedvezményben részesülnek, azoknak a 80 százaléka általában megváltozott munkaképességű is. (Jellemzően és általánosságban a legalább 50 százalékos egészségkárosodással élők tartoznak ide, így például az adókedvezmény szempontjából érintett liszt- és laktózérzékenyek nem.) A 2010 előtti jogszabályok alapján ez még egyértelmű volt, mert aki adókedvezményre volt jogosult, annak munkáltatója automatikusan mentesült a rehabilitációs hozzájárulást megfizetése alól – mondta a szakember.

Így ma vagy tájékoztatja a foglalkoztatót a munkavállaló arról, hogy ő megváltozott munkaképességűnek számít, vagy marad a rehabilitációs átvilágítás, amelynek természetesen vannak ugyan költségei, de ezek messze a megspórolható összeg alatt maradnak. Balog Lajos tájékoztatása szerint az audit során egy tréning keretében a megváltozott munkaképességűekkel összefüggő jogi, etikai és adatvédelmi ismereteket adnak át a személyzeti és területi vezetőknek, illetve tájékoztatást tartanak a dolgozóknak az szja-kedvezményekről.

A rehabilitációs hozzájárulás – az adókedvezményhez hasonlóan – utólag is visszaigényelhető, önellenőrzés révén akár öt évre visszamenőleg is. 2013-ban a munkáltatók azonban csupán 67 ezer dolgozó után igényeltek vissza rehabilitációs hozzájárulást.

A leggyakoribb problémák

A rehabilitációs átvilágítások során a legjellemzőbb, hogy kiderül: a dolgozók egy része olyan, illetve olyan mértékű mozgásszervi, illetve keringési betegségben szenved, amely után maga adókedvezményt kérhet, munkáltatója pedig rehabilitációs hozzájárulást takaríthat meg. Ilyen lehet emellett a cukorbetegség, a különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség megléte is.