Gyorsan emelkedik a szolgáltatások ára

Áprilisban már csak fele akkora árcsökkenést mért a KSH, mint márciusban. A fogyasztói árak 0,3 százalékkal mérséklődtek az előző év azonos időszakához képest, egy hónap alatt azonban 0,4 százalékos emelkedést mért a hivatal. Elemzők ennél nagyobb áresésre számítottak, vagyis a deflációs félelmek lassan csaknem teljesen eloszlanak. Növekedett az élelmiszerek, a dohányáruk és a szolgáltatások ára is, ami azt jelzi, hogy egyre több termékkörnél kezd visszatérni az infláció. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: a dohány jövedéki adójának április elsejei emelkedése kismértékben jelent meg, ez a következő 4-5 hónapban fogja érzékeltetni hatását.

Nem csak a főindex emelkedése szembetűnő, hanem a piaci árváltozásokat jobban tükröző maginfláció is (ez kiszűri például a rezsicsökkentés hatását), amely a márciusi 1 százalékról 1,2-re emelkedett. Ez az index tavaly november óta nem állt ilyen magas szinten, de továbbra is távol van attól, amely inflációs kockázatokat tükrözne. Szakértők szerint ugyanis az infláció még jövőre sem fogja elérni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célját. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza azonban lapunknak arra mutatott rá, hogy a piaci szolgáltatások ára jelentős mértékben, kerek 3 százalékkal növekedett. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza ehhez hozzátette, hogy áprilisban emelkedtek az ipari árak is annak ellenére, hogy a forint árfolyama erősödött.

A jegybank azonban egyelőre tovább folytathatja a kamatcsökkentési ciklusát. Az elmúlt két hónapban egyaránt 15 bázisponttal vágta a kamatot az MNB, így mostanra 1,8 százalékra süllyedt a ráta. Az MNB a következő hónapokban tovább vághat, és a kamat elérheti az 1,5 százalékos szintet. Több szakértő úgy véli, hogy az alacsony infláció miatt akár 1,1-1,4 százalék között állhat meg a kamatciklus.

Gárgyán Eszter a Citi vezető közgazdásza azonban úgy véli, már nincs nagy tere a monetáris lazításnak a magasabb importált infláció és a magára találó fogyasztás miatt. Hasonlóan látja Balatoni András, aki a Világgazdaságnak azt mondta: nem mérsékli 1,5 százalék alá az irányadó rátát az MNB. Kondrát viszont úgy vélte, hogy a rugalmasabb inflációs cél miatt nagyobb az MNB mozgástere.

Az infláció hamarosan visszatérhet a pozitív tartományba. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint októberig 0-0,1 százalék között mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt közel 2 százalékra emelkedhet. Az olajár a tavaly év végi és az idei év eleji hanyatlás után újra emelkedésnek indult, így már nem várható, hogy ez még lejjebb tolja az indexet. Gárgyán úgy gondolja, hogy már a jövő hónapban visszakerülhet a pozitív tartományba az inflációs index, és lassú emelkedéssel 2016 első negyedévére eléri a 2,5 százalékot. (Tavaly szeptember óta folyamatosan áresést jelez a mutató.)

Az alapfolyamatokat azonban még sok minden felülírhatja. Suppan például azt sem zárta ki, hogy a tartósan alacsony olajárak miatt további rezsicsökkentés lesz. Áprilisban a háztartási energia 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Éves összevetésben 0,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek, legnagyobb áremelkedést azonban a szolgáltatások mutatták, amelyekért 2,3 százalékkal többet kellett fizetni, mint tavaly áprilisban. A szeszes italok és dohányárul 2,7 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkekért ára pedig 0,2 százalékkal nőtt. A rezsicsökkentés még tartós hatása mellett a járműüzemanyagok 12 százalékos árzuhanása húzta lefelé az indexet.

Dráguló szenvedélyek

2010 óta lassan csökken a tartós fogyasztási cikkek ára, a ruháké pedig némi szezonális ingadozással stagnál. A háztartási energia és a fűtés egészen 2012 elejéig drágult, majd több lépcsőben csökkent, és mostanra már 14 százalékkal olcsóbb, mint 2010 végén. Az üzemanyagok ára viszont csak tavaly év végén indult meredek esésnek, amikor a globális piacokon az olajárak összeomlottak. Az élelmiszerek 15, a szolgáltatások 14 százalékkal kerülnek többe, mint 2010 végén, a legnagyobb emelkedést pedig a szeszes italok és dohányáruk mutatták 2010 óta: a közel 40 százalékos drágulásban komoly szerepet játszott a trafikrendszer kialakítása.