Jéghegyek között fúrhat a Shell

Viszonylag gyorsan változott meg a környezetvédelmi feladatokat is ellátó amerikai belügyminisztérium véleménye: míg két éve még leállította a Shell kutatási programját, most engedélyt adott arra, hogy olajfeltárási munkálatokat kezdjen az Alaszka észak-nyugati partjaihoz közeli térségben, a Csukcs-tengeren. A tárca azzal védelmezi álláspontját, hogy igen körültekintően járt el, hiszen a Shell olajvállalatnak még az alaszkai őslakók kulturális örökségére is tekintettel kell lennie, akárcsak az élővilágra, a bálnákra és a medvékre, és persze meg kell őriznie az egész térség, az Északi-sarki-óceán ökológiai rendszerét. A minisztérium 2012 nyarán egyszer már szabad utat adott a Shellnek, egy évre rá azonban leállította a tevékenységet, mert a cég nem tudott megbirkózni a rendkívül nehéz feladattal, megszegett biztonsági előírásokat, és nem ellenőrizte megfelelően az alvállalkozókat. Ráadásul a viharos és jeges tengeren két fúrótorony is zátonyra futott, amikor elszakadt a vontatókötél.

Ezért mondja most azt az Oceana környezetvédő csoport alelnöke, Susan Murray, hogy a kormány elsiette a döntést, hiszen a Shell nem bizonyította be, hogy képes behatolni az északi vizekre a károkozás veszélye nélkül. A környezetvédők emlékeztetnek rá, hogy öt évvel ezelőtt a BP egyik fúrótornya a Mexikói-öbölben felrobbant, aminek következtében tizenegy ember meghalt és több millió hordónyi olaj ömlött a tengerbe, természeti katasztrófát okozva.

Az Obama-kormány vezető szerepet vállal a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelemben, ennek része az is, hogy február végén az elnök megvétózta a Kanadából induló Keystone XL olajvezeték kiépítését. Másrészről viszont e törekvéseket ellensúlyozni próbálja az gazdasági érdekeknek kedvező döntésekkel. Az Északi-sarki-óceán mélyén lapuló olajkincs feltárásával az Egyesült Államok még közelebb juthat az energiafüggetlenség kivívásához.
Ám éppen a klímaváltozás járulhatott hozzá, hogy a Shell újrapróbálkozik. Az Északi-sarki-óceán jégtakarója vékonyabb, mint két éve, és jobb esély kínálkozik arra, hogy júliusban a Bering-szoroson át a platformok eljutnak a Csukcs-tenger érintett övezetébe, ahol a cég hat fúrna kutat. A belügyminisztérium illetékes hivatala szerint a Shell munkálatai nem veszélyeztetik a környezetet. A norvég Statoil és az amerikai Chevron ugyanakkor egyelőre halasztja hasonló terveinek megvalósítását, mert az alacsony olajárak miatt megtakarításokra kényszerül.

Az olajpiacon – az exportálók szervezete, az OPEC friss kimutatása szerint – napi kétmillió hordó túlkínálat alakult ki. Az Északi-tengerről, Angolából, Nigériából, sőt Líbiából is dől az olaj a piacra, lenyomva az árakat. Igaz, május elején idei csúcsot döntött a jegyzés, amikor a Brent hordónként 70 dollárt ért. De kedden 66 dollár körül alakult az ár, az amerikai WTI fajtáé pedig 60 dollár környékén. Az ár azért indult meg felfelé, mert sokan arra számítottak, hogy az amerikai palatermelők még több fúrótornyot állítanak le, ám az Egyesült Államok olajkészlete százmillió hordóval így is meghaladja az ötéves mozgó átlagot.

A Shell már így is hétmilliárd dollárt költött az Alaszka közeli kísérletekre, és arra számít, hogy a többi termelő és vállalat az alacsony ár miatt nem fejleszt eleget, ezért 2020-ra – amikorra a csukcs-tengeri kincs a felszínre kerülhet – újra hordónként száz dollár lesz az olaj ára. A szakértői vélemények azonban megoszlanak: sokan azzal érvelnek, hogy a palaforradalom miatt az északi-sarki feltárás és kitermelés még nagyon hosszú ideig nem lesz gazdaságos.

A Total a karibi térségben próbálkozik

François Hollande francia elnök kubai látogatására időzítették annak a megállapodásnak az aláírását, amelynek értelmében olaj után kutathat a Total társaság a szigetország területi vizein. A brit The Guardian emlékeztet rá, hogy az utóbbi években egy tucat cég próbálkozott már, de nem talált semmit. A Total is üres kézzel távozott a kilencvenes évek közepén. Havanna viszont fenntartja véleményét, hogy a Mexikói-öböl felé néző északnyugati partjaihoz közel húszmilliárd hordó olaj lapul a tenger mélyén. Ám amerikai szakértők szerint csupán öt–hét milliárd.