Varga: Ez költségvetési csalás

Az ország ennyit tud költeni egészségügyre, ennyit tud költeni kórházi ellátásra – indokolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Baló Györgynek nyilatkozva az RTL-en, hogy miért költ 45 milliárd forinttal kevesebbet az állam a kórházakra a tervek szerint jövőre. Magyarázata szerint a finanszírozási rendszer nem változik, ám az összeg maga a népességszám-csökkenése miatt mérséklődik, de még az uniós beruházási átállás is faragja a keretet, hiszen a fejlesztésekre is kevesebb jut. Ezenkívül a járulékfizetés sem olyan magas, hogy nyugodt szívvel lehessen többletet tervezni a kórházak finanszírozására – mondta.

Ugyanakkor Varga néhány mondattal korábban azt is hangsúlyozta, hogy a kormánynak több a pénze, így jut 27 milliárd a vizes világbajnokság helyszínének a fejlesztésére (vagy – bár ezt nem mondta ki – 160 milliárd forint a közútfejlesztésekre). Azt a kérdést, hogy más célok helyett lehetne a kórházakra költeni a miniszter úgy válaszolta meg: erről szól a költségvetési vita, van, akinek az egészségügy, van, akinek a közbiztonság, és akinek a honvédelem a fontos. Majd azt közölte, hogy többet költenek az egészségügy bértámogatására (15,8 milliárd forinttal), a rezidens-rendszerből kilépő fiatal orvosok támogatására pedig (2,5 milliárd forintot), és még a háziorvosok helyi iparűzési adóját is elengedhetik az önkormányzatok. Arra a felvetésre, hogy mindezzel nem oldják meg a kórházak problémáját, a 60 milliárdos adósság is ott van még a miniszter úgy reagált: szakmai hibának tartja, hogy egyik konszolidációtól a másikig jut csak el a rendszer. Szerinte lehetetlen helyzet, hogy kórházigazgatók költségvetési támogatással fedezetlen kifizetéseket vállalnak, „ez költségvetési csalás, ha lefordítom magyarra” – mondta a miniszter. Azt, hogy e nélkül bezárhatnának azzal hárította el: miután van olyan kórház, amely hiány nélkül üzemel, míg a másik azonos ellátotti szám mellett hiánnyal, azt kell megvizsgálni, hogy az intézmények vezetői mindent megtesznek-e a fegyelmezett gazdálkodás érdekében.

Az oktatás esetében is az egészségügyéhez hasonló érvekkel magyarázta, hogy miért nem jut nagyságrendekkel több a területre: a létszám csökkenése mellett az uniós beruházások visszaesése volt az érv. (Valójában azonban a támogatási összeget jelentősen növeli a pedagógus bérpálya továbbvitele is – igaz ezt a miniszter az állam működési költségeinek növelésének indokaként sorolta fel, holott ez utóbbihoz csak a közigazgatási és a rendvédelmi dolgozók emelése tartozik). Varga szerint azt tény, hogy azok az összegek hiányoznak a területről, amelyeket korábban az önkormányzatok pluszként beletettek, ám a szükséges források rendelkezésre állnak, van kréta és nyomtatópapír az iskolákban.

Szezonális közmunka-korlát
Én is érzékelem, hogy bizonyos területeken az emberek szívesebben mennek közmunkára, mint piaci alapon dolgozni – ismerte el Varga Mihály egy kérdésre válaszolva. Szerinte ez a mezőgazdaságban jellemző, megoldásként pedig azt vetette fel, hogy szezonálisan kell korlátozni a közmunkások számát. Úgy gondolja, csak ebből a szempontból van javítani való a rendszeren, azt pedig határozottan cáfolta, hogy azért bocsátanának el szakembereket a közszférából, hogy őket utána olcsóbban pótolják közmunkásokkal.