Felfelé módosíthatja előrejelzéseit az MNB

Nem csak a kamatról dönt ma az MNB, hanem új prognózisai is nyilvánosságra kerülnek. A világ továbbra is a görögökre figyel majd.
Kedden tartja kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa, és ezen a napon jelennek meg a frissített GDP-, illetve inflációs előrejelzések legyezőábrái is. A legutóbbi, márciusi inflációs jelentés óta beérkezett adatok azt valószínűsítik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind az idei növekedésre, mind az idei fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisát felfelé módosítja majd. Az egész kelet-közép európai régióban jellemző, hogy a vártnál előbb és egy kicsit élesebben fordultak a gyorsulás irányába az inflációs folyamatok, összhangban a régió erős gazdasági teljesítményével. Ehhez társul az eurózóna magjában a hosszú kötvényhozamok emelkedése, ami Magyarországon és a környező országokban is érezteti hatását a helyi állampapírpiacokon, szűkítve kissé a monetáris politikai mozgásteret. Összességében, míg ez néhány hónapja még nagyon távoli lehetőségnek tűnt, most azt látjuk, hogy már akár a jövő év elején a célhoz emelkedő inflációval és esetleges kamatemelési kényszerrel szembesülhetnek a régiós központi bankok.

A fentiek miatt, illetve a hazai helyzet sajátosságai okán a piaci és az elemzői vélemények nem egységesek abban, hogy meddig csökkenti az alapkamatot a tanács. Nagy meglepetést okozna, ha holnap nem mérsékelne a jegybank újabb 15 bázisponttal 1,5 százalékra, a továbbiakkal kapcsolatban azonban bizonytalanok lehetünk. A várhatóan felfelé módosuló előrejelzések adott esetben elegendő indokot adhatnak a ciklus lezárására, főként úgy, hogy az önfinanszírozási program második csomagjával a jegybank további kamatcsökkentés nélkül is nagyon laza monetáris politikát tud fenntartani – a rövid állampapír-piaci hozamok a június 2-i bejelentéseket követően 1 százalékra csökkentek. Ebben a helyzetben felmerülhet az az érv, hogy különösebb jelentősége nincs a további vágásnak, ezért a jegybanki hitelesség erősítése jegyében a felfelé módosuló inflációs prognózis mellett érdemes megállni.

Ám éppen azért, mert jelenleg nagy tétje nincs az alapkamat 1,5 százalék alá csökkentésének, akár következhet még néhány 15 bázispontos lépés. A ciklus lezárására pedig például a Fed szeptemberre várt első kamatemelése környékén, vagy a következő inflációs jelentés megjelenésekor nyílhat mód. A keddi inflációs jelentés előrejelzései és főként a döntést követő közlemény üzenetei alapján tisztábban látni majd, hol lesz a kamatcsökkentési ciklus alja – véli Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője.

A világ mindeközben úgyis a görögökre figyel: az eurózóna pénzügyminisztereinek, majd utána a kormányfőinek mára tervezett tanácskozásain eldőlhet az év eleje óta húzódó hitelezői tárgyalások sorsa, ennek pedig közvetve hatása lehet a forint/euró árfolyamra is.