Globális négyes hetesben

Antikapitalista, antirasszista és környezetvédő tüntetők ezrei gyűltek össze már szombaton a festői Garmisch-Partenkirchenben, hogy tiltakozzanak a hetek csúcstalálkozója ellen. Vasárnap, a nyitónapon aztán elzárták az elmaui kastélyba vezető utat is, a részvevők helikopterrel érkeztek a tanácskozás helyszínére. A tiltakozóknak üzent is Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, aki azt mondta, hogy a G7 „a legjobb garancia” a szabadság és a pluralizmus fennmaradására, vagyis a tüntetők szabadon kifejezhetik elégedetlenségüket. Ehhez annyit tett hozzá Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – mindketten az egész uniót képviselik a konferencián –, hogy a G7 és az EU nem az egyedüli játékos a globális játszmában, Elmauban nem a világ bölcsei gyűltek össze, ám nyilvánvaló, ennek az országcsoportnak óriási a felelőssége a válságok megoldásában és a kihívások megválaszolásában.

Négy nagy témát jár körül tegnap és ma az amerikai és a francia elnök, a brit, a kanadai, a japán, az olasz és a vendéglátó német kormányfő, valamint a két uniós vezető. A világgazdaság helyzetét, a klímapolitikát, a külpolitikát és a járványok megfékezésének módszereit tekintik át.

Biztató tényként említette Juncker, hogy az unió térsége gyorsít, jövőre már két százalék feletti iramra lehet képes a gazdasági növekedés, a baj az, hogy ez is kevés. A költségvetési hiány csökkentésének nyomában strukturális reformokra és főként beruházásokra lenne szükség. Ezt mondták egyébként néhány nappal ezelőtt Drezdában a hetek pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, akik ülésükre ismert közgazdászokat is meghívtak. Köztük a Nobel-díjas Robert Shillert, aki azzal érvelt, hogy a rendkívül alacsony kamat- és hozamszinteken a nagyobb nyereséget keresők miatt kockázati buborék keletkezhet a piacokon. Új megoldásokat kellene találni, a kormányok például olyan kötvényeket bocsáthatnának ki, amelyek hozamát a növekedési rátához köthetnék.

Az amerikai gazdaság közben erőteljesen fékez, az idei háromszázalékos előrejelzését az OECD a minap két százalékra mérsékelte. A Nemzetközi Valutaalap egyben felkérte a jegybank szerepét betöltő Fedet, hogy a várakozásokkal ellentétben ebben az évben ne is emeljen kamatot. Talán ennek nyomán is, William Dudley, a New York-i tagbank elnöke csak valószínűnek tartotta, hogy a nyíltpiaci bizottság az idén feljebb tolja a kamatot, miközben a májusi foglalkoztatási adat a vártnál sokkal jobb lett, 280 ezer új munkahely keletkezett, igaz a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra kapaszkodott vissza, 5,4-ről.

Szorosan kapcsolódik ezekhez a kérdésekhez a fenntartható fejlődés témaköre. Ha minden érintett ország a nemzeti jövedelme 0,7 százalékát támogatásra fordítaná, akkor Juncker szerint jobb esély lenne például az észak-afrikai krízis enyhítésére és a humanitárius katasztrófa elkerülésére. A hivatalos fejlesztési segítség hetven százalékát a hetek adják, hiába jelent meg a támogatók körében például Kína is. Ám legalább ilyen fontos az uniós vezetők szerint, hogy globális megállapodás jöjjön létre a decemberi párizsi ENSZ-konferencián a klímaváltozás hatásainak enyhítéséről. Nem elég, ha az EU a károsanyag-kibocsátás negyvenszázalékos csökkentésére törekszik, ha mások – például Kína vagy India – nem vállalnak ilyen kötelezettségeket.

Mint Angela Merkel német kancellár megjegyezte, részben meg kellene erősíteni a 2009-es koppenhágai alkut, amely szerint az iparosítás előtti szinthez képest csak két fokos melegedést engednek meg. Enyhíteni kell a feltörekvő, fejlődő országokra a klímaváltozás miatt nehezedő nyomást. A fejlettek az ígérték, hogy 2020-ig évente százmilliárd dollárt adnak össze erre a célra, de ennek az összegnek csak a töredéke jött össze. A heteknek címzett levelében 120 vállalatvezető sürgette, hogy a kibocsátási korlátokat országokra bontsák le és nemzeti akcióterveket dolgozzanak ki.
Szíria, Irak, Líbia és Irán mellett a legtöbb figyelem Ukrajnára és

Oroszországra terelődik a külpolitikai kérdéskörben. A csúcs előtt Kijevben járt Stephen Harper kanadai és Abe Sindzo japán miniszterelnök, kifejezve a hetek kiállását Ukrajna területi egysége, függetlensége mellett. Ugyanezt mondta már a csúcs nyitányakor David Cameron brit kormányfő, aki az Oroszország elleni szankciók fenntartását sürgette. Ám erről aligha kell meggyőzni bárkit is, Barack Obama amerikai elnök is az „orosz agresszió” elleni fellépést sürgette, amikor külön találkozott Merkellel. Az utóbbi évek szokásával szemben nincs Jelen Vlagyimir Putyin orosz elnök, mert – mint Donald Tusk fogalmazott – a G7 értékközösség is, amibe Moszkva most nem fér bele. Az Európai Tanács elnöke akkor lenne elégedett, ha újabb szankciókat vetnének be Oroszország ellen a kelet-ukrajnai harcok és a minszki megállapodás súlyos megsértése miatt.

Az ebola járvány kirobbanása és terjedése szintén új tanulságokkal szolgált. Felmerült, ez a tanácskozás második napján szerepel a napirenden, hogy gyorsreagálású szakértői csoportokat kellene létrehozni az ilyen esetek, illetve más trópusi betegségek kezelésére. Az Egészségügyi Világszervezet megerősítéséről is szó lehet, de Angela Merkel azt mondta, tudja, milyen fontos szerepet játszhat a magánszektor és jó néhány nem kormányzati szervezet is.

A gazdasági és kereskedelmi kérdések megvitatása után a vasárnap esti munkavacsorán a kül- és biztonságpolitikát taglalják. Itt kerülhet szóba az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése is. Donald Tusk már a találkozó előtt jelezte: a Moszkvával szemben meghozott intézkedéseket várhatóan megszigorítják.