Szétszedik a költségvetést

Összesen 4,9 milliárd forintból kellene új atlétikai központot és teniszcentrumot építeni Győrött, hogy a város 2017-ben meg tudja rendezni XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált – derül ki két győri képviselő a költségvetéshez benyújtott módosító indítványából. Ez a legnagyobb összeg, amelyet a kormánypárti képviselők közül valaki helyi célokra kért.

A honatyáknak múlt péntekig volt idejük megtenni saját módosító indítványaikat a költségvetéshez: összesen 560 javaslat érkezett, ám a fideszesek csak 28-at, a kereszténydemokraták pedig mindössze hármat jegyeznek. Igaz, a kormánypártiaknak könnyebb dolguk van: egyszerűbben szereznek saját kezdeményezéseikhez bizottsági támogatást, így aztán az elfogadásra esélyes javaslatok többsége sokszor a most kezdődő bizottsági viták közben alakul ki.

A korábbi évek tapasztalatai alapján azonban most is érdemes figyelni a Fidesz vezetőinek javaslataira, ezek sokszor váltak végül elfogadott módosítássá. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter például mindjárt három módosító indítványt jegyez: a Liget projektre félretett 19 milliárdból 6,2 milliárdot helyez át az érintett múzeumok költségvetésébe (ez azonban technikai változtatásnak tűnik csupán), miközben 300 milliót adna a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria párosának, egymilliárdot pedig a Budapesti Operettszínháznak pluszban.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke egyrészt a nyugati diaszpórában élő magyarok leszármazottait segítő ReConnect Hungary program támogatását növelné 50 millió forinttal. Ezenkívül elkülönítene 200 milliót a Nemzeti Emlékezet Bizottságnak arra a célra, hogy ha a szervezet megkapja a végleges épületét, fel tudja újítani. A főváros szívében, az Erzsébet téren álló Design Terminál támogatását emelné meg még 100 millió forinttal (327,6 millióra), hogy még több tehetséges fiatalnak tudjanak segítséget nyújtani.

Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke összesen öt módosítót jegyez, amelyekből három kötődik Debrecenhez. Egyrészt javasolja, hogy építsék meg az M3–M35 autópályák görbeházai csomópontjánál azt a két kanyarodósávot, amely biztosítaná, hogy a Nyíregyháza és Debrecen között haladva is simán lehessen használni a sztrádát. A képviselő leírja, hogy az útrészt azért nem építették meg korábban – bár tervezők számoltak is ezzel a kiegészítéssel, a ki- és becsatlakozó csonkok meg is épültek, van környezetvédelmi engedély is –, mert a forgalom nem indokolja. Mindenesetre erre a célra Kósa Lajos kétmilliárd forintot szánna.

A másik javaslata a debreceni Nyíl utca korszerűsítése – a 3 milliárd forintos projekt azért nehéz, mert számos ingatlant kell felvásárolni ahhoz az államnak, hogy a tervezett útszélesítésre sort tudjon keríteni. Ehhez képest csak aprópénz az a 400 millió forint, amit Kósa Lajos Debrecen repterének intézne, mondván az nem önfenntartó. A javaslat indoklása szerint a támogatás a két, évi 700 millió utasnál kisebb forgalmú reptérnek járna (a másik a Fly Balaton), de végül csak a debreceninek adnák.

Ez az ügyvezető alelnök szerint nem jelent az unióban tiltott támogatást, miután a repüléstájékoztató szolgálatra, a fegyveres biztonsági őrzésre, az utas biztonsági ellenőrzésre és a tűzoltó szolgálatra adnák a pénzt. (Az EU irányelve szerint ezek ellátása nem tiltott állami támogatás).
A képviselők általában helyi célokra kérnek még plusztámogatást – így jut 490 millió forint az új gárdonyi rendőrkapitányság megépítésére, 250 a Nagyicce HÉV-megálló rekonstrukciójára, 100 millió a bányanyitásokra, vagy ugyanennyi a tatai karsztvíz elvezetésére.

Manninger Jenő a balatoni fejlesztésekre szánt 99 milliós keretet emelné fel 200 millióra és 400 millió keretet biztosítana még az idegenforgalmi adó kiegészítésére is. Fontos cél még az ünnepségek támogatása, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője például Márton Áron születésének 120. évfordulójának megünneplésére biztosítana 80 millió forintot. Frakciótársa Rétvári Bence pedig egymilliárdot szánna az I. világháborús centenáriumi megemlékezésekre. Úgy látja, ezek folytatására jelentős a közönségigény.

Növekvő áfaelőirányzat

A képviselők a pénzek forrásának általában ugyanazt a keretet találják meg: a költségvetési tartalékok szintjét csökkentik változatos formában. Néha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonosi joggyakorlásra szánt 17 milliárdos keretéből csippentik le a szükséges összeget, olykor a Nemzetgazdasági Minisztériumnál szerkezetátalakításra szánt keretből. Általánosságban azonban csak egyszerűen a rendkívüli kormányzati kiadásokra félretett pénzből vesznek el – a százmilliárdos keretet közel 12 milliárddal mérsékelnék a javaslatok. Összességében – ha minden kormánypárti módosítást elfogadnának – 26 milliárd forinttal romlana a költségvetési pozíció. Ennek része négy olyan javaslat, amelynek egyszerűen nincs meg sehol a fedezete – összesen 3,6 milliárdos hiánynövelésre tettek indítványt a honatyák. További 7,4 milliárd forintot jelent az adópozíció romlása: L. Simon László, a kancellária államtitkára egy ravasz húzással kivenné ugyanis a költségvetési törvényből a Magyar Nemzeti Filmalap társaságiadó-támogatásának maximumértékét, és azt a mozgóképtörvénybe helyezve egyből meg is emelné 4 milliárd forinttal. További 3,4 milliárddal az áfabevételeket növelnék. Ez volna a forrása a Nemzeti Sportközpontok támogatásnövelésének. Ebből 1,2 milliárd a tatai edzőtábor korszerűsítésére, 2,4 milliárd pedig a vizes világbajnokság előrehozására kell: emiatt ugyanis magasabb összegű jogdíjakat kell fizetni.