A görög parlament adhat zöld jelzést

Ma éjfélig kapott határidőt a görög kormány arra, hogy az athéni parlamenten átverje a hiteltárgyalások feltételéül szabott törvények második csomagját is. A szavazás előtt jó ómen, hogy több olyan passzus is kimarad a csomagból, amely bizonyára élénk vita tárgya lett volna. Ilyen például az agrártermelők adóztatásának és a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorításáról szóló javaslat, ezeket egyelőre – a hírek szerint augusztus 8-ig – jegelték. Ez azért fontos, mert ezek a kérdések még az Európa-párti ellenzéket is megosztják – a konzervatív Új Demokrácia nyíltan ellenzi a termelők adójának 13-ról 26–33 százalékra emeléséről szóló javaslatot –, márpedig az ő szavazatukra korábban biztosan számíthatott Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, szemben pártja, a Sziriza egyes tagjaiéval. Más kérdés, hogy ezekre a Sziriza-tagokra milyen hatással volt az, hogy a múlt szerdai szavazás után Ciprasz retorziókat helyezett kilátásba a rebellisekkel szemben, de valójában ennek azért nincs jelentősége, mert a 32 kormánypárti nem szavazattal is 229 támogató voksot szerzett a 300 tagú törvényhozásban. A Kathimerini című athéni lap kormányforrásokra hivatkozva arról írt tegnap, hogy a párton belüli negatív hangulat valamennyire enyhült egy hét alatt.

Az is pozitív jel a voksolás előtt, hogy a hitelezők láthatóan megenyhültek szerdát követően. Ebben az esetben a pozitív reakció a harmadik mentőcsomagra vonatkozó hiteltárgyalások megkezdése lehet.

Az időzítés azért fontos, mert augusztus 20-ra – vagyis az Európai Központi Banknak esedékes következő, 3,7 milliárd eurós kötvény-visszafizetés határidejére – Athénnak pénzt kell szereznie, s ennek forrása már a 80-85 milliárdos nemzetközi csomag lehet. A Bloomberg szerint a hitelezők azzal számolnak, hogy augusztus 17-én utalják át az újabb kölcsön első részletét, ehhez augusztus 6-ig le kell zárulniuk a tárgyalásoknak. A nyugdíjreformról és az őstermelők adóztatásáról pedig augusztus 8-ig (más források szerint viszont szeptemberig) kell szavaznia a görög parlamentnek, vagyis ezt a két tételt gyakorlatilag már kipipáltnak lehet tekinteni a július 13-án az euróövezeti vezetők és Athén által elfogadott listáról.

Amit viszont nem, az a polgári törvénykönyv módosítása, amely elsősorban a bírósági eljárások gyorsítását célozza. Kissé komolytalannak tűnhet, hogy egy Ptk.-módosításra másfél hét jutott, ám többnyire olyan lépésekről van itt szó, amelyeket a hitelezők korábban is elvártak volna Athéntól.

Az idegenforgalom bevételei tovább növekedhetnek, az áfaszabályok változása után ugyanis egyrészt nőtt az ágazatra rótt adókulcs – 13-ról 23 százalékra –, másrészt fokozatosan kivezetik a szigeteken korábban hatályos 30 százalékos általános áfakedvezményt.Ugyancsak nem újdonság a bankszanálási direktíva (BRRD) elfogadása. Az irányelv, amely azt a mechanizmust határozza meg, milyen lépéseket kell tenni, ha egy euróövezeti bank csődközeli helyzetbe kerül, már több mint egy éve át kellett volna ültetni a görög jogrendszerbe – ezzel egyébként nemcsak Athén adós a mai napig, hanem az Európai Bizottság májusban indított kötelezettségszegési eljárásait elnézve nyolc másik tagállam is. Az átültetés mégis kulcspillanatban történhet, mert a görög bankrendszer jelenleg a csőd szélén imbolyog.

A bankmentés logikája a BRRD-ben úgy módosul, hogy azt nem az adófizetők állják, hanem elsősorban a pénzintézetek részvényesei (bail-in, vagyis belső feltőkésítés révén), aztán a betétesei (százezer euró feletti, nem biztosított betéteikkel), utána az EU közös bankmentő alapja és csak azt követően az az euróövezeti mentőalap, az ESM, amelyikből Görögország is kap pénzt államháztartása konszolidálására. Magyarul: a BRRD gyakorlatilag legalizálja a betétek zárolását is. A törvényjavaslat azonban a részvényesi vagy betétes bail-in alkalmazását csak 2016. január elsejétől tenné lehetővé – derül ki abból az értékelésből, amelyet az Európai Központi Bank publikált a törvényjavaslattal kapcsolatban. Így a közvetlen csődveszély elhárítására más eszközt kell találnia Athénnak, az EKB-nak és az EU-nak, hiszen a végtelenségig nem húzható a június 29. óta tartó tőkekorlátozás.

Az idegenforgalom bevételei tovább növekedhetnek, az áfaszabályok változása után ugyanis egyrészt nőtt az ágazatra rótt adókulcs – 13-ról 23 százalékra –, másrészt fokozatosan kivezetik a szigeteken korábban hatályos 30 százalékos általános áfakedvezményt. Mégis lesz adósságátstrukturálás? A hitelezők belementek, hogy a hiteltárgyalások sikeres lezárása esetén a görögök valamiféle adósságelengedésben részesülhessenek. Sőt erről az euróövezeti pénzügyminiszterek már tárgyaltak is – nyilatkozta az RMC francia rádióadónak Pierre Moscovici. Az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagjának kijelentése ellentmond annak, amit nemrég Angela Merkel német kancellár nyilatkozott, és ami mellesleg az euróövezeti állam- és kormányfőkkel kötött megállapodásban is szerepel. E szerint csak akkor lehetne szó az adósság bármilyen átstrukturálásáról, ha sikeresen lezárták a harmadik mentőprogramot – ez a jelenlegi menetrend szerint három év.

Moscovici szerint az átalakítás része lehet a kamatterhek enyhítése és a hitel lejártának a meghosszabbítása. Korábban ezt szorgalmazta a Nemzetközi Valutaalap, mondván, e nélkül fenntarthatatlan marad a görög államadósság. Hasonlóan nyilatkozott a múlt héten Mario Draghi EKB-elnök is, az olasz jegybankár szerint az adósságátalakítás a következő hetek egyeztetéseinek a fő témája lehet. 900 millió euróval emelte a görög bankok sürgősségi hitelezését az EKB Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa szerdán 900 millió euróval 90,8 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - egy név nélkül nyilatkozó forrás közlése szerint.

A kormányzótanács előzőleg július 16-án emelte az ELA plafonját, akkor is 900 millió eurós összeggel a görög nemzeti bank kérésére. A Reuters és a Dow Jones által idézett forrás szerint "nem lenne meglepő, ha az EKB hétről hétre emelné a görög bankok számára az ELA nagyságát". A görög válság kezdete óta nulláról emelkedett a jelenlegi mintegy 91 milliárd euróra a görög bankok vészhelyzeti likviditási támogatása. -->