Ma kezdődnek a tárgyalások egy újabb mentőhitelről

Ma Athénban kezdődnek meg a tárgyalások a Görögországnak nyújtandó harmadik hitelcsomagról – jelentette be a görög pénzügyminisztérium. Másfél hét szünetet követően tehát újraindul a számháború az Európai Unió intézményei, egészen pontosan az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti stabilitási alap (ESM) és a görögök között. Az egyezkedés remélt végeredménye egy 82-85 milliárd euró körüli, hároméves mentőhitelprogram lehet, valamikor augusztus első hetében.

Athén egyelőre a brüsszeli forgatókönyv szerint játssza a szerepét: csütörtökre virradóra a görög parlament elfogadta a hiteltárgyalások megkezdéséhez elvárt második törvénycsomagot is.

Ahogy egy héttel korábban, most is ezrek tiltakoztak a plenáris ülés idején a törvényhozás épülete előtt, és a múlt heti szavazáshoz hasonlóan, a fő kormánypárti erő, a Sziriza képviselői közül most is harmincnál többen szavaztak nemmel. Az Európa-párti ellenzékkel így is biztos többséget tudott kiharcolni Alekszisz Ciprasz kormányfő. Egy hete ez 229 támogató voksot jelentett, most 230-at – a különbség Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter „igen” szavazata. A politikus azért különvéleményt fűzött ehhez, mondván, szavazatával csak a kormányt segíti időt nyerni, mert továbbra sem hisz abban, hogy a hiteltárgyalások sikerre vezetnek majd.

A nyilatkozat arra utalhat, hogy a politikusnak továbbra is kétségei vannak azzal kapcsolatban, Athénnak sikerül-e kiharcolnia a jelenleg a GDP 175 száazlékát kitevő, 310 milliárd eurót meghaladó államadósságának valamiféle átstrukturálását. Ezt az IMF és az EKB is elkerülhetetlennek tartja, az európai országok és az Európai Bizottság azonban nem annyira hajlanak az engedményre. Sőt most már arról is vita folyik, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerült-e a korábbi tárgyalások során.

A helyzet ellentmondásosságát jól mutatja, hogy tegnap Jens Weidmann, a görögökkel szemben legszigorúbb Németország jegybankjának elnöke is arról beszélt: az EKB fontolgat egy olyan javaslatot is, hogy ha egy ország az ESM-hez fordul, automatikusan meghosszabbítanák kötvényei lejártát.

Az elmúlt fél év reménytelen alkudozásai után mindenesetre igyekeznek bebiztosítani magukat a felek, ezért az Európai Bizottság már tanulmányozza egy esetleges második áthidaló kölcsön nyújtásának a lehetőségét. Ez akkor válhat elengedhetetlenné, ha augusztus 20-ára nem érkezik meg a mentőhitel első részlete az üres görög államkasszába, vagyis nem lesz meg a fedezete az EKB felé aznap esedékes 3,7 milliárdos fizetési kötelezettségnek. A lehetőséget felvető Pierre Moscovici gazdasági biztos a Bloomberg szerint azért azt is hozzátette: egyelőre lehetetlen megjósolni, valóban szükség lesz-e erre.

A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan, erre utal az is, hogy egyelőre sem a pénzforgalommal kapcsolatos korlátozásokon, sem a tőzsde szintén június 29-e óta tartó leállásán nem változtatnak. A bankok esetében továbbra is komoly szorítást jelent, hogy az EKB minimális mértékben (heti 900 millió euróval) növeli a likviditási támogatást. Itt egy augusztus elejére várható stresszteszt lehet perdöntő, ezt követően alakíthatják ki a szükségesnek tartott újratőkésítés módozatait. A börze újranyitásáról pedig tegnapi ígéretek szerint a jövő héten dönthetnek.

További probléma, hogy az elmúlt hónapokban szép lassan lefagyott gazdasági aktivitás már jól látható módon bosszulja meg magát. A Kathimerini című lap beszámolója szerint az adóbevételek az év első felében 2,3 milliárd euróval maradtak el az elvárt szinttől, míg az állami beruházásoknál 4 milliárd eurós volt az elmaradás.

Egyedül a költségvetési egyenleg mutatott többletet a várthoz képest, ám ez sem annyira jó hír. Az 1,2 milliárd eurós várt szint másfélszeresét kitevő 1,8 milliárdos plusz magyarázata ugyanis az, hogy az athéni kormány nem a központi költségvetésből, hanem mindenféle, félig-meddig külső forrásból (például tb-alapok bevonásával) igyekezett teljesíteni bér- és nyugdíjkifizetéseit. A görög pénzügyminisztérium szerint mindez a különleges körülményekkel magyarázható, és az évet a tervezett 1 milliárd eurós többlettel zárhatja a büdzsé.

Nem ennyire derűlátó az IOBE. A legbefolyásosabb görög gazdaságkutató tegnap közölt negyedéves jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt hónapban bevezetett tőkekorlátozások súlyos recessziót hozhatnak a dél-európai országban. Ezért áprilisi, 1 százalékos éves GDP-növekedést jelző prognózisukkal szemben 2-2,5 százalékos visszaesést várnak, és úgy ítélik meg, hogy a bővülés 2016-ban sem tud megindulni.