Nem tudni, hogyan kap áthidaló hitelt Görögország

A kisebbik koalíciós partner, a jobboldali Független Görögök (ANEL) vezetője, Pánosz Kammenosz már hétfőn jelezte, hogy nem tudják elfogadni a rendkívül szigorú feltételeket szabó megállapodást, de komoly ellenérzéseket fogalmazott meg a fő kormányerő, a Sziriza több politikusa is. Az EU elé tárt javaslatok múlt heti parlamenti szavazásakor tartózkodó vagy nemmel szavazó politikusokat Alekszisz Ciprasz kormányfő már korábban kizárással fenyegette meg, de a gazdasági miniszter  nyilatkozata szerint most már komolyabb kormányátalakítás várható.

Az euróövezeti vezetők eközben gőzerővel dolgoznak az ígért áthidaló pénzügyi segítségen. Erre égető szükség van, nemcsak a görögök aktuális kötelezettségei miatt – ugyan visszafizettek 148 millió eurót a lejáró szamurájkövetényekért, hétfőn éjjel azonban az ország újabb törlesztőrészlettel maradt adósa a Nemzetközi Valutaalapnak, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak (EKB) is fizetniük kell majd 3,5 milliárd eurót –, de azért is, mivel az ország fizetésképtelenség szélén billegő bankjai még mindig zárva tartanak. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter közlése szerint az Eurogroup hat lehetőséget fontolgat, ám mindegyiknek vannak hátulütői vagy jogi akadályai. A legfontosabb akadály azonban az, hogy egyetlen ország sem hajlandó előfeltételek nélkül még több pénzt adni a görögöknek. George Osborne, Nagy-Britannia pénzügyminisztere azt is jelezte, hogy egyáltalán nem kívánnak hozzájárulni a mentéshez.

Az Egyesült Királyság nem tagja ugyan az euróövezetnek, ám mégis szerepet kaphat, mivel a megoldás vélhetően az EFSM nevű, az egész EU-ra kiterjedő stabilizációs alap lehet. A Reuters szerint a kasszában mostanra 13,2 milliárd euró maradt, ami elég lehet a görögök 7 milliárdosra becsült sürgős szükségleteinek biztosítására. Az EFSM-ből korábban az íreknek és a portugáloknak nyújtottak segítséget – a görögök kisegítését 2011-ben is a britek vétózták meg. A döntés minősített többséget igényel, vagyis a briteknek más országokra is szükségük lehet a blokkoláshoz (hírek szerint a csehek is mellettük állnak). Szó lehet kétoldalú hitelekről is, legalábbis elméletben.

Egy harmadik lehetőség, hogy az EKB által megvásárolt görög kötvények hozamát átutalják a görögöknek – a 3,2 milliárd eurós összeg hozzáférhetővé tételét korábban kérte az athéni kormány is, ám azt a második nemzetközi mentőcsomag sikeres lezárásához kötötték. Felmerült az is, hogy az EKB mégis engedélyezné újabb kincstárjegyek kibocsátását. Jelenleg csak a lejáró papírok finanszírozását biztosíthatja a görög állam ezzel az eszközzel, és az engedmény ellenkezik az EKB szabályzatával. Egy további ötlet a fizetési határidők kitolása, ami sem a hitelezők, sem a piaci szereplők szemében nem aratna lelkesedést.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfőn este egy olyan ötletet dobott be, amelyet Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter vetett fel, ám még az athéni kormány sem támogatta. E szerint az euróból a külföldi hiteleket törlesztenék, míg a belső finanszírozásra (például a közalkalmazotti bérek vagy a nyugdíjak kifizetésére) úgynevezett IOU-kat, vagyis készpénzt helyettesítő papírokat bocsátanának ki. A párhuzamos valuta azonban egyenes út lenne az euróövezetből való kilépés felé.

Vészjósló javaslat az IMF-től
A korábban becsültnél is nagyobb adósságelengedésre van szüksége Görögországnak – állítja a Nemzetközi Valutaalap egy elemzése. A Reuters által megszerzett elemzés szerint a tagországoknak fontolóra kellene venniük egy harmincéves törlesztési halasztást minden európai adósságra, beleértve az új hiteleket is. Ezenkívül a futamidők jelentős meghosszabbítására, illetve más könnyítésre is szükség lenne, vagy komoly adósságleírásra. Ellenkező esetben az adósság évtizedekre fenntarthatatlanná válik, ha a görög államadósság besorolása a legjobb, AAA-s szint alá kerül.

A hírügynökség egy uniós forrásra hivatkozva úgy tudja, a javaslat alapját képező adatokat az IMF már szombaton a tagállamok rendelkezésére bocsátotta, vagyis ezeknek az ismeretében állapodtak meg az athéni kormánnyal. Egy korábbi, ugyancsak adósságelengedést javasló IMF-dokumentum néhány nappal a július 5-i népszavazás előtt szivárgott ki, ami komoly adu volt Alekszisz Ciprasz kezében.